Több mint ezer airbnb-snél talált valamilyen problémát májusban az adóhivatal a portál adatainak elemzése alapján. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ki is adott egy közleményt, amelyben azt írták,
a bérbeadóknak érdemes rendezniük az államkassza felé az elszámolást.
Illetve megkérték őket, hogy ne feledkezzenek meg az adózásról, és az adóhivatalhoz irányították őket.
Airbnb-zéssel a két-háromszorosát is ki lehet hozni egy lakásból annak, mint amit egyszerű bérbeadással. Ugyanakkor nem csak a jövő-menő vendégek miatt jelent sokkal több munkát egy így kiadott lakás, az adóügyintézés labirintusán sem egyszerű átvergődni (az adóhivatal honlapján itt találhatók részletes tájékoztatók).
A közleményben az NGM a tételes átalányadózást ajánlja azoknak, akik igénybe vehetik.
A tételes átalányadó azt jelenti, hogy kiadott szobánként évi 38 400 forintot kell befizetni,
ezenkívül az átalányadó 20 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást (ehót).
Az átalányadót azok választhatják, akik egyvalakinek csak 90 napnál rövidebb időre adnak ki szállást, ebbe az airbnb-sek és az ahhoz hasonló szolgáltatásokon keresztül szállást kínálók jó eséllyel minden további nélkül beleférnek.
Annak a bérbeadónak, aki nem tudja, vagy nem akarja a tételes átalányadót választani,
a bevétele után 15 százalék jövedelemadót (szja-t) kell befizetnie, és 27 százalék ehót,
aminek az alapja ugyanúgy a bevétel, mint az szja-nak.
Az adóelőleget negyedévente kell befizetni, attól függetlenül, hogy valaki átalányadót vagy szja-t fizet-e.
Mindenkinek, aki szálláshelyként, üzletszerűen ad ki ingatlant, adószámot kell kérnie a NAV-tól, és forgalmi adót (áfát) kell fizetnie. Azokra ez nem vonatkozik, akik tartósan adják bérbe az ingatlanukat.
Vagyis az airbnb-seknek és társaiknak, akik gyakorlatilag turisztikai céllal adják ki a lakásukat, kell áfát fizetniük, azoknak, akik hosszú távra, albérletként, nem kell.
A kereskedelemi szálláshely-szolgáltatás (ez az adónyelvi kifejezés takarja az airbnb-zést is) kedvezményes, 18 százalékos kulcs alá esik. Ráadásul ezt is meg lehet úszni, 6 millió forintos értékhatár alatt lehet alanyi adómentességet kérni, ez esetben nem kell áfát fizetni.
Az adószámot viszont mindenképpen ki kell kérni, számlát minden esetben adni kell,
és a bevallásokat is be kell nyújtani.
Az airbnb-zőknek a NAV-tól közösségi adószámot is kell kérniük, és 27 százalékos áfát kell fizetniük a szolgáltatás (az Airbnb közvetítői tevékenysége) után. Az Airbnb nyújtotta szolgáltatás árát úgy kell kiszámolni, hogy ki kell vonni azt a pénzt, amit a bérbeadó kap az Airbnb-től abból, amit az Airbnb-nek fizet a bérlő. Egyszóval
a jogszabály úgy kezeli, hogy a különbözet, amit az Airbnb megtart, a szolgáltatás ára, és ez után kell áfát fizetni.
Két dolog van még, amit minden airbnb-zőnek meg kell tennie. Először is bejelentést kell tenni a jegyzőnél. A jegyző ad egy igazolást a nyilvántartásba vételről, ennek számát az adóhatósághoz történő bejelentésre szolgáló nyomtatványon is fel kell tüntetni.
Másodszor idegenforgalmi adót kell fizetni az önkormányzatnak, ez Budapesten bevételarányosan 4 százalék, más településeken általában néhány száz forint.
A jelek szerint a legtöbb airbnb-ző már a szabályos utat járja, a májusi adatok elemzése alapján a NAV bő ezer esetben talált problémát, holott
5206 bérbeadó 8299 ingatlant kínált.
Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az Origónak azt mondta, a leggyakoribb szabálytalanság egész egyszerűen az, hogy az airbnb-zők nem adnak számlát, vagyis illegálisan adják ki a lakásukat, és adót sem fizetnek.