Devizatrükkök külföldre utazóknak. Kártya vagy készpénz?

bankkártya, készpénz, pénz, deviza,
A man takes out Euro banknotes from an automated teller machine (ATM) at a cash point of the French bank "La Banque Postale" in Carquefou, Western France, on September 10, 2014. AFP PHOTO / JEAN-SEBASTIEN EVRARD / AFP PHOTO / JEAN-SEBASTIEN EVRARD
Vágólapra másolva!
Évről évre visszatérő téma a nyaralók körében, hogy hogyan kerülhetik el a veszélyes devizaváltós lehúzásokat. Ez mindaddig téma is lesz, amíg euróban kapjuk a fizetésünket mi is, amire nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2020-as dátumot jelölte meg, feltételekkel. A BankRáció.hu friss elemzésében a körültekintő külföldi kártyahasználathoz szükséges tudnivalókat összegezte.
Vágólapra másolva!

Azt már nyilván sokan tapasztalták, hogy külföldön váltva a forintot (már ahol váltják egyáltalán) jelentős veszteségeket szenvedhetünk el. Célszerű tehát a tranzit és a célországban használni kívánt helyi készpénzre már itthon átváltani forintunkat.

„De

így a letilthatóságot, a visszaélések után megtérített károkat, a sürgősségi külföldi kártyautánpótlást. És persze azt az egyáltalán nem ritka eshetőséget, hogy a kiürült bankkártyánkra belföldről ingyen utalhatnak rá pénzt, ami lehet a menet közben megérkező fizetésünk vagy akár családi segítség, ha valami váratlan történt" – mondta Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője.

Még nem érdemes a zsebünkben csak egy plasztikkal útnak indulni Forrás: AFP/Jean-Sebastien Evrard

A Magyarországon megszokottakhoz hasonlóan sok helyen külföldön is csak készpénzt fogadnak el, így még mindig nem lehet pusztán egy kártyával meg egy fogkefével útra kelni. Ezért a leghelyesebb, ha készpénzt és bankkártyát is viszünk magunkkal, és ahol csak lehet, a bankkártyánkkal költünk, még pontosabban vásárolunk, vagyis készpénzt egyáltalán nem veszünk fel vele.

Külföldön nincs ingyenes készpénzfelvétel

Az itthon 2014. február 1-jétől bevezetett ingyenes készpénzfelvétel kizárólag belföldön, forintban, és csak betéti bankkártyával érvényes, ezért

külföldön pórul járunk, ha készpénzt veszünk fel bármilyen bankkártyával,

de kiváltképp hitelkártyával, hiszen ez a legdrágább tranzakciónak számít.

Ha azonban rendelkezünk visszatérítéses hitelkártyával, azt külföldön is ugyanúgy érdemes használni, mint itthon, hiszen a visszatérítések általában külföldön is ugyanúgy érvényesek, ahogy a banki határidőig visszafizetett költésekre vonatkozó kamatmentesség és az általában ingyenes vásárlás is.

De vajon ugyanilyen jól járunk-e az átváltási árfolyammal is?

Elfolyó árfolyamok

A külföldi bankkártyás költések Achilles-sarkának számító devizakonverzió nehezen követhető egy átlagos kártyabirtokos szemével, aki egyszerűen csak fizetni szeretne, és persze jól járni. Ez a kettő ugyanis még mindig ellentétes egymással. Jól csak akkor járhatunk, ha (mondjuk euróköltés esetében) euróban kapjuk a fizetésünket egy eurós bankkártyán, és azzal költünk. Minden más esetben

kisebb-nagyobb veszteséget okoznak az átváltások.

Bankunk díjat számíthat fel a külföldi tranzakcióért, de magáért a devizaátváltásért jutalékot vagy díjat hiába keresnénk a magyarországi bankkártyadíjak között. Az árfolyamokban azonban már van különbség. Bár a legtöbb bank a saját devizaeladási árfolyamán váltja át a külföldről euróban vagy dollárban érkező tranzakciókat, ezek között jelentős eltérések is vannak, arról nem is szólva, hogy egyes bankok speciális árfolyamon is válthatnak. 2016. július 27-én szerdán például 315,45 és 322,36 forint között szórt a hazai bankoknál az euró, ami 100 eurónál (nagyjából 31 300 forint) például 700 forintos, azaz mintegy 2,2 százalékos különbséget jelent. Aki erre legyint, az gondoljon abba bele, hogy örülne-e egy 2,2 százalékos díjnak a külföldi vásárlása után?

Nagyot bukhatunk a konverziókon Forrás: Image Source/Image Source/Huber & Starke/Huber & Starke

A meglepetések azonban még nem értek véget. A kártyatársaság is nyerészkedhet rajtunk, amennyiben Európában nem euróban, vagy azon kívül nem amerikai dollárban költünk. Ekkor ugyanis a MasterCard vagy Visa kártyatársaság váltja át a külföldi pénzköltést euróra vagy dollárra, amelyben a bankunkhoz megérkezik a külföldi költés. Vagyis aki például Horvátországba igyekszik idén nyáron, az dupla konverziót szenved el: előbb a kártyatársaság euróra váltja a kunát, majd a kártyát kibocsátó bank forintosítja az eurót. A dupla konverzióval

szélsőséges esetben akár 4-6 százalékos veszteséget is összeszedhetünk,

ami nem kívánt mértékben srófolhatja felfelé a nyaralásunkon elköltött pénzt.

Ahol a készpénz az úr

Világos, hogy Európában akkor kerülhetjük ki a konverziót, ha az eurózónában euróalapú bankkártyával költünk. Ekkor nincs árfolyamveszteség (bár a külön eurókártya azért pénzbe kerülhet) és élvezhetjük a bankkártya minden előnyét. De ha a fősodorhoz tartozunk, aki nem euróban kapja a fizetését, akkor hogyan lesz olcsó eurónk?

A válasz egyszerű: meglepő módon az ingyenes készpénzfelvétellel forintkártyánkról kivéve a pénzt utcai pénzváltóknál euróra váltva fizethetjük be azt az euróalapú bankkártyánkra (vagy részben hagyhatunk magunknál eurót készpénzben is). Az utcai pénzváltók árfolyama 314,0 és 315,0 forint között ingadozott ugyanazon a napon, amikor a bankok a fenti 315,45 és 322,36 forint között váltották az eurót. Nyilvánvaló, hogy még a legjobb banki és a legrosszabb valutaváltós árfolyam kombinációjánál is nyerhetünk, igaz, a valutaváltónál még ki kell fizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket is, ami ezer forintonként 3 forintot jelent.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!