A történetben az időzítés a legszebb: csaknem százéves a recept. Egy dúsgazdag és nagyon mohó amerikai acélipari vállalkozó, Charles M. Schwab keresett fel 1918-ban egy úgynevezett hatékonysági szakértőt. Ivy Lee szintén menő vállalkozó volt a maga idejében, sokan
a PR atyjaként emlegetik.
A cég minden dolgozójával leült negyed órára, és megosztotta velük az ötpontos listát. Aztán megállapodott Schwabbal, hogy csak akkor kell fizetnie, ha bejön a javaslata. Akkor is tetszés szerint.
Három hónappal később a mágnás 25 ezer dollárt utalt át Lee-nek. Ami ma körülbelül 400 ezer dollárnak felelne meg.
A Fast Company azt is kielemzi, mitől működik a hatlépéses módszer.
Bár a hatékonysági technikák terén nem igazán erény, ha valami túlságosan kézenfekvő – mert nem készít fel a kiszámíthatatlanra, a vészhelyzetre –, az egyszerűről mindig
könnyebb visszaállni a megszokott kerékvágásba.
Lee receptje nem segít, ha hirtelen kell dönteni, de annál többet akkor, amikor rutinszerű vagy normalizálódott a helyzet.
Arra, hogy meghozzuk a nehéz döntéseket. Lehetne öt is az a hat fontos másnapi teendő, a lényeg, hogy a tervezés korlátot szab, az pedig komoly kapaszkodó, ha nem akarunk elveszni a részletekben. Ha kiváló ötletünk támad, az nagyon motiváló lehet, de
önmagában még csak lehetőség, nem eredmény.
Attól még nincs termék, nincs elvégezve a munka. Aki nem egyetlen folyamatra fókuszál, annak bármi eltereli a figyelmét.
Nincs olyan szavakkal foglalkozó ember, aki ne ismerné a fehér lap rémületét. Sokak szerint a futásban az a legnehezebb, amíg eljutunk odáig, hogy felhúzzuk a futócipőt. Az újba belevágni akkor is vonakodunk, ha időtlen idők óta sóvárgunk utána. Nagy terhet dobunk le, ha egyszerűen levegőnek nézzük ezt a vacillálást. Itt pedig, mivel már előző nap eldöntöttük, mit fogunk csinálni, ez történik: belevágunk, akár van hozzá épp kedvünk, akár nincs. Nem a hangulatunk dönti el.
A mutitasking gyakorlatilag átvágás, éppen ideje kiszeretnie belőle a modern társadalomnak.
Ezer és ezer cikk és blogposzt bizonyította be, hogy stresszt okoz, ráadásul még egy számítógép is csak szuper gyorsan váltogatja, nem pedig párhuzamosan végzi a feladatokat. Hát még az emberi agy. Mesteri fokon csak abban lehet teljesíteni, amire a figyelmünk teljes spektrumát irányítjuk.
Mert valójában csak egy trükkel operál a hatékonyság: kezdjünk minden egyes napot a legfontosabb feladattal. Utána sokkal könnyebb a többi.