A multik kincsesbarlangjai: Luxemburg és Írország

Amazon expanding in Eastern Europe ARCHITECTURE BUILDING Economie ECONOMY Employment INTERNET Poland Tech TECHNOLOGY Werk Work amazon CLOUD COMMERCE computing data digital ecommerce gdansk LOGO polish SQUARE FORMAT
Amazon, the US e-commerce and cloud computing giant is said to hire 1,000 people in Poland. The company already hires almost 5,000 people in Poland and has service centers in Gdansk, Wroclaw and Poznan ON 14 April 2016. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Különadóval ellensúlyozná a kormány, hogy a multik a közteherviselésből kivonva magukat külföldön adózzák le a Magyarországon megkeresett bevételeiket. Ez amúgy nem csak Magyarországon probléma. Melyek Európa adóparadicsomai, és melyek a notórius cégek?
Vágólapra másolva!

Egyre nagyobb nemzetközi össztűz zúdul az ügyeskedő nagyvállalatokra Európa-szerte. Ezek a cégek ugyanis sok helyen vonják ki magukat a közteherviselés alól azzal, hogy más országokba juttatják el a bevételeik oroszlánrészét (jellemzően adóparadicsomokba), és ott adóznak. Varga Mihály a múlt héten jelentette be a magyar kormány ötletét a probléma megoldására: a Google-adót.

A magyar Google-adó egy Amerikában használt megoldást emelne át. A lényege, hogy egyfajta forrásadó terhelné azokat a kifizetéseket, amelyeknél nyilvánvaló, hogy egy határon túli szolgáltatóhoz megy a pénz egy nálunk zajló tranzakció után.

Mindezt a bankok bevonásával tennék.

A bankok visszatartanának egy bizonyos százalékot minden olyan kifizetésből, amely az adott vállalatokhoz megy, és továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. Ez a levont összeg lenne a meg nem fizetett adó fedezete.

Európai szintű probléma

A dolog ott kezdődik, hogy Írországban 12,5 százalék az áfa, Luxemburgban pedig 15 százalék.

A nagyvállalatok pedig előszeretettel telepítik ide régiós központjaikat. Ezekben az államokban könyvelik el a nyereségüket, és ott is adóznak, tekintet nélkül arra, hogy egy adott tranzakciót melyik országban bonyolítanak le. Ennek számos módja van. A Gap például úgy csinálja, hogy a leányvállalatok jogdíjat fizetnek a Hollandiába (népszerű adóparadicsom) telepített európai központnak.

Annyi jogdíjat, hogy alig marad miből adózni utána a küldő központoknak.

Az is gyakori, hogy a cégek hatékonyan sakkoznak a különböző országok eltérő adózási szabályai között. Mondjuk a cég központja A országban van bejegyezve, és B országban működik, de A országban az a törvény, hogy a működés helyén kell adózni, B országban viszont az, hogy a bejegyzés helyén kell.

Az Európai Parlament tanulmánya szerint évi 54 és 76 milliárd dollár közé esik az az összeg, amit a kontinens bukik a nem helyben adózó nagyvállalatok miatt. Az általános módszer az, hogy

a cég leányvállalatot indít egy olyan országban, ahol alacsonyak az adókulcsok, és oda könyveli el a nyereségét.

A két legnépszerűbb európai adóparadicsom Luxemburg és Írország. De lássuk, melyik cégekről is van szó.

Apple

Az Európai Bizottság augusztus végén 13 milliárd euró adóhátralék megfizetésére kötelezte az Apple-t, mert Írországban

indokolatlan adóelőnyöket kapott állami támogatások címén

(2003-ban a cég 1 százalék áfát fizetett az Európából származó összes nyeresége után, 2014-ben viszont már csak 0,005 százalékot). A harcnak még nincs vége, Írország fellebbezett a döntés ellen a szuverenitására hivatkozva (érvelésük szerint az állami támogatások meghatározása minden ország saját joga, az EB-nek nincs hatásköre a témában). Közben Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az európai politikai örökségre hivatkozva kelt ki a döntés ellen.

Az Apple corki gyárának bejárata Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Eoin O'conaill

Google

A Google nincs jóban az európai hatóságokkal. Az Európai Bizottság például azzal vádolta meg őket, hogy visszaéltek az erőfölényükkel az Android-eszközök gyártóival és a mobilhálózatok üzemeltetőivel szemben, de nem igazán sikerült még fogást találni a cégen. Csak egy példa: a Reuters szerint a keresőóriás

holland leányavállalata 12 milliárd dollárt küldött „haza” 2014-ben a Bermudán (ami, ugye, brit felségterület) működő, de Írországban bejegyzett Google Ireland Holdingsnak jogdíj gyanánt.

A keresőóriást azért itt-ott megszorongatják. Nagy-Britanniában az év elején 181 millió dollár megfizetésére kötelezték őket.

Starbucks

Kivételeztek a Starbucksszal a cég európai központjában, Hollandiában – állapította meg az Európai Bizottság tavaly év végén. A bizottság arra kötelezte az országot, hogy hajtsák be a 20-30 millió eurósra becsült restanciát, amit 2008 óta kellett volna leadózniuk. A cég ugyanis 2,6 millió euró áfát fizetett az országban 407 milliós nyeresége után,

azaz kevesebb mint 1 százalékot.

Hollandia fellebbezett. A Starbucks európai részlege azóta Nagy-Britanniába költözött.

A Starbucks amszterdami főhadiszállása Forrás: AFP/Remko De Waal

IKEA

Listánk egyetlen európai tagja. Az Európai Parlament azzal vádolta a svéd bútoróriást, hogy nem fizetett meg egymilliárd eurónyi adót. A Zöld párt jelentése szerint a vállalat Hollandiába gyűjtötte össze európai üzleteinek a bevételeit, majd Luxemburgba és Liechtensteinbe küldte tovább. Ennek eredményeképpen csak 2014-ben az IKEA nem fizetett ki 35 millió euró adót Németországban, 24 milliót Franciaországban és 11 milliót az Egyesült Királyságban. Luxemburgban a vállalat 477 millió euró áfát fizetett 15,6 milliárd eurós bevételek után,

azaz kb. 3 százalékot adózott.

Amazon

Az Amazont az üzleti sajtó egyfajta megtért bűnösként kezeli. A cég az első techóriás, amely felhagyott a machinálással, és elkezdett úgy adót fizetni, ahogy minden rendes cég – derül ki a Guardian tavalyi cikkéből.

Ennek azért voltak előzményei. Még 2014-ben

több brit politikus is arra buzdította az embereket, hogy bojkottálják az Amazont,

miután kiderült, hogy az Amazon 4,2 millió fontot adózik 4,3 milliárd fontos bevételéből, persze Luxemburgban. Azóta a cég nemcsak a briteknél alapított helyben adózó leányvállalatot, hanem Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is.

Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

Gap

Tavaly került bajba a San Franciscó-i Gap is, amelyről kiderült, hogy szinte semmi adót nem fizetett Nagy-Britanniában 2011 óta, miközben a forgalma meghaladta az 1,4 milliárd dollárt. Ennek a pénznek a nagy részét a Hollandiában bejegyzett Gap BV-nek utalták jogdíj címén. A „jodgíj” elvitte a brit profitot, így nem kellett áfát fizetniük.

És a többiek

Ez a hat cég csak a jéghegy csúcsa. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a McDonald's ellen is, amely szerintük tisztességtelen adókedvezményeket kapott Luxemburgban, a Microsoftot pedig Nagy-Britanniában szorongatják, mert Írországba tolták át a nyereségüket.

Mit hoz a jövő?

Komolyabban megszorongathatják a jövőben a trükkösen adózó nagyvállalatokat. Az Európai Unió pénzügyminiszterei tavaly ősszel fogadták el az OECD akciótervét, a BEPS-et (Base erosion and profit shifting).

– mondta az Origónak Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza.

A BEPS célja, hogy megfékezze az agresszív adótervezést, illetve adóelkerülést, mert a multinacionális vállalkozások az elmúlt években egyre inkább kihasználták a nemzetközi adózási kiskapukat, hogy minél kevesebb adóterhük keletkezzen. A bizottság közleménye szerint az akcióterv kulcseleme az automatikus információcsere, amely kiterjed arra is, hogy a tagállamok átláthatóbbá teszik egymás számára az adózási szabályaikat – közölte az adó/online.

A folyamat azonban lassú. A csomagot tavaly ősszel fogadták el, de az OECD csak a közelmúltban véglegesítette. Egyes feltételezések szerint a BEPS lehet az első lépés az egységes uniós társasági adózás felé.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!