Addig nem lesz képes befektetőket vonzani Görögország, amíg a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió nem jut közös nevezőre arról, hogyan lehet csökkenteni Athén adósságterhét – hangsúlyozta Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök Thesszalonikiben. Mint fogalmazott, az Európai Központi Bank (EKB)
eszközvásárlási programjába szeretnének bekerülni, annak érdekében, hogy végre csökkenhessen az országra nehezedő kamatteher.
Jelenleg Görögország államkötvényeit a bóvli kategóriában tartja mindhárom nagy hitelminősítő, a tíz éves görög államkötvények után pedig 8,1 százalékos kamatot kell fizetni. Ha az EKB elkezdené vásárolni a görög állampapírokat, akkor ez a kamatszint jelentősen csökkenne és idővel Görögország is a piacról finanszírozhatná saját adósságát – véli a kormányfő.
Mario Draghi, az EKB elnöke azonban egyelőre úgy nyilatkozott, hogy csak egy későbbi időszakban vehetnék be a görögöket az eszközvásárlási programba, miután megbizonyosodtak az államadósság visszafizetésének fenntarthatóságáról.
Athén 2010 óta immár a harmadik nemzetközi mentőcsomagot kapja, a hiteleket csepegtetve folyósítják, a jelenlegi szakasz október végén jár le.
A következő, 2,8 milliárd euró összegű hitelrészlet feészabadításához az euróövezet pénzügyminiszterei további gazdasági reformokat követelnek, megítélésük szerint ugyanis az általuk kért feltételek közül a görög kormány mindössze kettőt teljesített.
A görög államadósság azonban a magas kamatterhek miatt még a korábbi adósságkönnyítés ellenére is növekedett,
jelenleg 326 milliárd euróra rúg, ami a GDP-hez viszonyítva 177 százalék. Összehasonlításképp az első mentőcsomag folyósításakor ez az arány még csak 146 százalék volt.
Az IMF előrejelzése szerint az ország jövőre lábalhat ki a recesszióból, idén még gyakorlatilag stagnálás várható. A munkanélküliségi adatok minimális javulást mutatnak, de még mindig 23 százalék feletti az arány, a fiatalok körében pedig különösen magas, 50,3 százalék.
A mentőcsomagok egyik legfontosabb feltételeként meghatározott privatizáció is csak döcögve halad, de a külföldi működőtőke (FDI) beáramlása mindenesetre pozitív tendenciát mutat és a tőkekiáramlást is sikerült megállítani.
A költségvetés helyzete azonban továbbra is rendezetlen,
az államháztartási hiány a három százalékos szint közelében sem jár többek között a kamatkiadások miatt, miközben a külkereskedelmi mérleg is óriási hiányt mutat.
Az államadósság visszafizetését az eurózóna pénzügyminiszterei akkor tekintik fenntarthatónak, ha Athén 3,5 százalékos pluszban zárja a költségvetését a kamatok fizetése nélkül. Ekkor kerülhet ki az adósságspirálból, vagyis abból a helyzetből, amikor még az államadósság kamatait is hitelből képes csak fizetni.