A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a lakások méretére is hatással van. Az ingatlan.com friss, több mint 5 ezer, csoknak megfelelő új építésű ingatlan hirdetése alapján készült elemzése szerint 3 vagy 4 szobás lakásoknál az látszik, hogy az
átlagos alapterület csökkent, miközben a szobaszám nő.
A 4 szobás új építésű lakások átlagos alapterülete az idén 119 négyzetméterre mérséklődött a tavalyi 127 négyzetméterről, a 3 szobásoké pedig 92 négyzetméteren stagnált. Az idén arányaiban is több a 4 szobás lakás, az új építésű lakások kínálatának 15 százalékát adják, szemben a tavalyi 9 százalékkal. A 3 szobásból is több van a kínálati piacon, az összes új lakás közel 20 százalékát fedik le, míg 2015-ben még csak 18 százalékos volt a részesedésük.
Ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy a legfeljebb 2 szobás lakások aránya csökkent: tavaly az összes új lakás 70 százalékát adták, míg az idén az újlakás-kínálat 60 százalékát adták az ingatlan.com adatai szerint. Ez a folyamat azt tükrözi, hogy a beruházók alkalmazkodnak az új szabályokhoz és az átalakuló kereslethez.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: "A 10 millió forintos csokot új lakás vásárlásához 3 vagy több gyermek után lehet igényelni. Mivel az új lakásba költöző családoknak legalább 10 évig ebben az ingatlanban kell lakni, ezért egyre több vásárló keres
legalább 3-4 szobával vagy félszobával rendelkező lakást, hogy évekkel később is mindenki kényelmesen elférjen."
Az elemzés szerint rövid és hosszabb távon is látható a 3 vagy több szobás lakások átlagos alapterületének csökkenése. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül ugyanis, hogy az új építésű lakások alapterülete átlagosan az idei első és második negyedévben 90 négyzetméter alá csökkent, ezzel szemben a tavalyi első negyedévben még 95 négyzetméter volt, 2012 és 2015 között pedig 100 négyzetméter körül volt az átlag.
Szintén az alapterület csökkenését az is mutatja, hogy a kilencvenes években 90 négyzetméter felett volt a 3 szobás lakások átlagos alapterülete, ezzel szemben 2000 után 90 négyzetméter alá - 81-87 négyzetméterre csökkent - az átlagos méret.
A 4 szobás lakások átlagos alapterülete a kilencvenes években 123-126 négyzetméter volt, míg
2000-től 2015-ig pedig 119-123 négyzetméter volt az átlag.
Az ingatlan.com szakértője szerint a kereslet alapján előtérbe került a funkcionalitás, nemcsak az új, hanem a használt lakásoknál is. "Ma már nem szívesen fizet ki egy vásárló 1-2 millió forintot egy ritkán használt, 5-6 négyzetméteres előszobáért, inkább olyan lakást keres, amelyben eggyel több szoba van, vagy amiben még egy helység kialakítható" - tette hozzá Balogh László. Az új építésű lakásoknál az állami támogatásnál előírt minimális négyzetméterhez közeledhetnek az átlagos méretek, összességében pedig az alapterület mérséklődésére lehet számítani.