Ennél unortodoxabb módszert már nem is alkalmazhatnának a központi bankok, amelyek – Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász szavaival élve – helikopter-pénzt szórnak szét évek óta a gazdaságba, vagyis pénznyomtatással próbálják fellendíteni a fejlődést.
A legnagyobb élénkítőprogramot a Federal Reserves (Fed) hajtotta végre, amely 2008-tól 2014 végéig vásárolt fel kötvényeket összesen 3900 milliárd dollár értékben. Ben Bernanke korábbi Fed-elnök szerint
különleges körülmények között" jogos, sőt „a leghasznosabb megoldás
lehet a helikopter pénz eszközének használata, amelyet egyébként a jövőben sem tart kizártnak.
A Fed programja kétségkívül a legsikeresebbnek számít: nem csak a belső fogyasztást növelte, hanem nagy szerepet játszott a bankok mentésében is, mivel bajba jutott pénzintézetek tulajdonában álló vállalati kötvényeket is befogadott. Az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed
a munkahelyek számának növekedésétől tette függővé, meddig és milyen mennyiségben vesz részt a „mennyiségi könnyítésnek" nevezett eszközvásárlási programjával.
Mivel az USA munkaerőpiaca csak több év elteltével talált magára, ezért a programot többször is meg kellett hosszabbítani. A belső fogyasztásra is jó hatással volt a Fed, amely az alapkamat fokozatos csökkentésével is hozzájárult a hitelezés beindulásához: a lakossági fogyasztás tavaly 1,8 százalékkal erősödött és erre az évre is hasonló növekedést jósolnak elemzők. A kereskedelmi bankokat hitelezésre ösztönző csomagot a világ más nagy központi bankja is átvette.
Az USA-n kívül a legtöbbet, 2500 milliárd dollárt Japán költötte eszközvásárlásra 2013 márciusa óta, ennek ellenére csak nehezen sikerült kimozdítania a gazdaságot a deflációból. A belső fogyasztás évek óta stagnál, jelenleg is mindössze fél százalékos javulást mutat. A japán központi bank az eddigi információk szerint összesen 2900 milliárd dollárt költene a programra. A mostanihoz hasonló
kötvényvásárlási módszerrel már korábban is élt a japán jegybank, amely gyakorlatilag saját maga vásárolja fel az állam adósságát.
Nem bizonyult elegendőnek az alapkamat csökkentése Nagy-Britanniában sem: a Bank of England 2009 márciusától összesen 580 milliárd dollárt költött eszközvásárlási programjára, amelyet augusztusban meghosszabbított. A belső fogyasztás ennek ellenére minimális javulást mutat, az idei évre is mindössze 0,6 százalékos bővülést jósolnak elemzők.
A legkésőbb, tavaly márciusban az Európai Központi Bank (EKB) kezdte el az eszközvásárlási programját, jelenleg havonta 80 milliárd euró értékben vesz kötvényeket, zömében állampapírokat.
A programot valószínűleg meghosszabbítja majd az EKB, az eurózóna gazdasági fejlődése ugyanis továbbra is lassú, átlagosan másfél százalékos bővülést mutat, és a lakossági fogyasztás is ennek megfelelően 1,8 százalék körül alakul.
Az EKB előreláthatólag 1700 milliárd dollárt költ majd az eszközvásárlási csomagjára jövő márciusig,
kérdés ez az összeg elegendő lesz-e az évek óta súlyos problémákkal küszködő eurózóna gazdaságának fellendítésére.
A kínai központi bank pénznyomtatási programjairól viszonylag keveset tudni, itt a bedőlt hitelek miatt bajba került bankok segítése céljából kellett az eszközvásárlást elindítani. A kínai belső fogyasztás egyébként évente jelentős mértékben növekszik, tavaly kilenc százalékos fejlődést mutatott.