Az előző hónaphoz viszonyítva az ipar kibocsátása 0,4 százalékkal csökkent. Az adatok megegyeznek a múlt héten kiadott első becsléssel.
Az
ipari export 5,0 százalékkal, a termelővállalatok belföldi eladásai 5,8 százalékkal maradtak el
az egy évvel korábbitól. Az év első hét hónapjában 1,8 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene ötben nőtt, a többiben 4,9 és 12,6 százalék közötti mértékben csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 31 százalékát kitevő
járműgyártás kibocsátása 8,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A visszaesés modellváltással, valamint a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze.
A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 12,8 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,4 száazlékkal csökkent.
A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt.
A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből több mint 10 százalékkal részesülő
számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett.
Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 38 százalékkal nőtt, a kisebbik az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása viszont 13,2 százalékkal visszaesett.
12,6 százalékkal a gyógyszergyártás is elmaradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.
Magyarországon az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon 4,7 százalékkal, Közép-Magyarországon 2,9 százalékkal, valamint Észak-Alföldön 0,9 százalékkal csökkent.
A többi négy régióban 0,6 és 16,6 százalék közötti volumennövekedést
regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.