Dávid Ferenc tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Azaz az adóék 50 százalékos, ami az EU 28 tagállama között a negyedik legmagasabb.
Hozzátette:
a nettó bérek rendkívül alacsonyak,
bizonyos ágazatokban nagy a munkaerőhiány, miközben félmillió ember elhagyta az országot, tehát mindenképpen lépni kell.
A főtitkár szerint a járulékcsökkentés önmagában nem megoldás, de nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a vállalkozók bért fizessenek, és legyenek forrásaik.
A jelenlegi adó és járulékszabályok mellett
a 15 százalékos bérfejlesztés kibírhatatlan,
egyszer meg lehet lépni - akik munkaerőhiánnyal küzdenek, kénytelenek megfizetni - , de évről-évre ekkora emelésben tönkre mennek a vállalkozások.
Dávid Ferenc kitért arra, hogy a járulékcsökkentés mellett a közfoglalkoztatás rendszerét is át kell alakítani.
A 4-5 százalékos járulékcsökkentés
félmilliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek.
Ezért ezt csak úgy lehet meglépni, ha a járulékcsökkentéshez a költségvetés kiadási oldalát is csökkentik, vagy ha az alacsonyabb járulékteher miatt a munkaáltatók újabb munkaerőt vesznek fel, ami többletbevételt hoz. Vagy az állam olcsóbbá tétele, azaz a közszféra dolgozóinak az üzleti szférában alkalmazása szükséges a járulékcsökkentés megvalósításához - sorolta.
A kormány tervei szerint két-három évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az elképzelések szerint lesz egy alap-járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja – mondta a miniszter.