A kutatók szerint az első fél év látványosan igazolta, hogy
mihelyt elapadnak az uniós források, megtorpan a növekedés.
Az uniós pénzforrások megnyílásával jövőre élénkülnek a beruházások és a foglalkoztatás is tovább bővül.
A prognózis a beruházások 10 százalékos visszaesésével számol ebben az évben, amelyet az alacsony bázison ugyanilyen mértékű növekedés követ majd 2017-ben. A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás, miután a reálkeresetek ebben az évben 7,7 százalékkal emelkednek 0,3 százalékos éves átlagos inflációval számolva, és a 2,1 százalékosra emelkedő jövő évi infláció mellett is 3,5 százalékkal növekednek.
A bruttó hazai termék (GDP) idén 2,2 százalékkal bővülhet, míg jövőre 3 százalékos növekedést várnak a kutatók.
Az idei lanyhább növekedéshez jó egyensúlyi mutatók társulnak:
Rekordszintre emelkedik idén a külkereskedelmi és a fizetési mérleg többlete, ami 10, illetve 6,5 milliárd eurót is elérhet a tavalyi 8,6 és 3,7 milliárd után.
Az apadó uniós transzferek ellenére nagyarányú külső többlet a magánberuházások elmaradását is tükrözi. A vállalatok továbbra is nettó megtakarítók, ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálnák, pedig az ország befektetői kategóriába történt felminősítése növeli a pénzügyi befektetések vonzerejét, erősíti a forintot, és kedvezőbbé teszi az államadósság és a magáncégek finanszírozását is, állapították meg a kutatók.