Az ázsiós tőkeemelés buktatói

High negative numbers under the magnifying glass

Akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, amennyiben a létesítő okiratot nem kellő körültekintéssel szerkesztették meg, mivel ilyenkor olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.

Cégtulajdonosok esetében gyakran előforduló szituáció, hogy a korábban már leadózott jövedelmükből úgynevezett

ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégükben.

Ilyen típusú tőkeemelésről akkor beszélünk, amikor a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig tőketartalékba kerül. A tőkeemelés dokumentálásának akkor lesz jelentősége, ha bármelyik tulajdonos a későbbiekben megválik a cégbeli részesedésétől.

Az szja-törvény rendelkezései alapján ugyanis a részesedésétől megváló tag adóköteles jövedelme a részesedés átruházása során megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A jogszabály értelmében a részesedés megszerzésére fordított értékének a részesedés átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke számít.

Egy konkrét példával szemléltetve: ha a társaság tulajdonosa által – a korábban már leadózott jövedelméből – vagyoni hozzájárulásként teljesített 2 millió forintból 1 millió a jegyzett tőkébe, míg a másik 1 millió forint a tőketartalékba kerül, akkor az utóbbi 1 millió forintot nem lehet később a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni, amennyiben erről nincs rendelkezés a létesítő okiratban.

A példánál maradva, a NAV egyik friss állásfoglalása szerint amennyiben a tag a későbbiekben 3 millió forint ellenében megválik a korábban megszerzett részesedésétől, akkor nem a 3 millió forint bevétel és a korábban általa vagyoni hozzájárulásként teljesített összesen 2 millió forint közötti különbözet (azaz 1 millió forint),

hanem 2 millió forint jövedelem után kell adóznia,

hiszen a tőketartalékba helyezett 1 millió forintot nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni. Annak ellenére sem, hogy ezt az összeget a tulajdonos már korábban leadózott személyes jövedelméből bocsátotta a cég rendelkezésére.

Az adóhatóság állásfoglalása szerint tehát csak és kizárólag a létesítő okiratban ténylegesen feltüntetett vagyoni hozzájárulás vehető figyelembe a cégből kilépő tag adóköteles jövedelmének meghatározásakor.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Klaus Ohlenschläger

„A cégtulajdonosoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az ázsiós tőkeemelés során a létesítő okiratban minden, a tulajdonosok által mind a jegyzett tőkébe, mind a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulás feltüntetésre kerüljön” – figyelmeztetett Hajdu Zsolt, a Baker Tilly adószakértője.

Hozzátette:

ellenkező esetben a tulajdonosok a részesedésük eladásakor igencsak kellemetlen helyzetbe kerülhetnek,

mivel a társaság részére teljesített vagyoni hozzájárulásuk egy részét nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni, és ezért gyakorlatilag olyan jövedelem után kell majd adót fizetniük, amit korábban már leadóztak.