Kiemelte, hogy az adósság belső finanszírozása jobban halad, mint várták:
a kibocsátott állampapírok 20 százaléka van a lakosság kezében,
ezzel Magyarország az első Európában, a második helyen Írország áll, 8 százalékkal.
"Azért hívtuk össze a sajtótájékoztatót, mert a hétvégén volt az IMF-Világbank közgyűlés, és 20 bankkal, nagybefektetővel találkozva az volt a tapasztalat, hogy sokkal pozitívabban látnak bennünket, mint ahogy ezt belföldön tapasztaljuk" – mondta Barcza György.
A következő években 2-3 milliárd euró összegben lejáró államadósság visszafizetését részben devizakötvényből tervezi az ÁKK, idén csupán egyetlen devizakötvény kibocsátás, a hongkongi renminbi-kibocsátás lesz.
Barcza György szerint a devizakibocsátásnál az euró a fő irány, de a több lábon állás érdekében euró mellett dollárban, renminbiben (Kína hivatalos devizaneme) és jenben is kibocsáthat kötvényt az ÁKK a jövőben.
Nem volt szerencsés
Barcza György elismerte: nem volt túl szerencsés az Egy új korszak az adósságkezelésben címmel meghirdetni a sajtótájékoztatót, mert a sajtóban és a szakmában olyan találgatások jelentek meg, mintha alapjaiban változna az ÁKK kibocsátási tevékenysége. A sajtótájékoztató elhalasztása és címének megváltoztatása megnyugtatta a piacot, ezt a csütörtöki aukciók eredménye is igazolta.Barcza György nem találta különösnek Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentését, miszerint forradalmi változások lehetnek a kötvénykibocsátásban, és felidézte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök jelezte: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a felminősítések után tekintsék át az adósságkezelés helyzetét.
Ennek a vizsgálatnak keretében az ÁKK is elmondja véleményét, tapasztalatait, de a döntés a kormány felelőssége - mondta.
Az ÁKK
nem tervezi a 3 hónapos diszkont-kincstárjegy megszüntetését,
az erről szóló találgatások alaptalanok, válaszolta egy kérdésre Barcza György.
Elmondta: nem sok országban van előírás az adósságráta mértékére, de még ezen országok között is a legerőteljesebb talán a magyar alaptörvényben rögzített cél, és máshol nincs igazán példa arra, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az adósság mértéke.
Azzal a felvetett kérdéssel kapcsolatban, hogy a lakossági állampapír-finanszírozás drága, mert a magas kamathoz még komoly értékesítési jutalék is társul, a vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a mostani, mintegy 5000 milliárd forint állampapír nem a lakossági piacon lenne, akkor a hozamszint nem lenne olyan alacsony.
Barcza György kifejtette:
a lakossági piacon az állampapír-adósság teljes költsége átlagosan 2 százalék,
ez a lakossági állampapírok értékesítéséért fizetett jutalékkal együtt 2,1 százalékot tesz ki. Az ötéves forint hozamszintek tekintetében ma a magyar államadósság finanszírozása olcsóbb, mint a lengyel vagy a román államadósságé - emlékeztetett az ÁKK vezérigazgatója.
A referenciahozamok csökkenése a felminősítés hatására éves szinten 1 milliárd forinttal olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé a forintpiacon az átárazódásig, és ez még hosszú hónapokig segíti Magyarországot.
Az ÁKK vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az államadósság GDP-hez mért szintje az év végére 73-74 százalék körüli szintre csökkenhet, ebben segít a forint árfolyama és a költségvetés kedvező helyzete, illetve az EU-pénzek hatása is pozitív lehet.