A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint
2060-ra a jelenlegi 2 millióról 2,4 millióra nő majd a nyugdíjasok száma,
miközben a munkaképes lakosok száma a jelenlegi 6,2 millióról 4,3 millióra csökken. Most 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva már 4 dolgozónak 6 másikat kell eltartania.
Figyelemre méltó az a számítás is, amely szerint, ha ma átlagbért keresve mennénk nyugdíjba, bevételeink 17 százalékkal csökkennének. A kiesés a következő évtizedekben viszont akár 34,5 százalékra is emelkedhet. Ha tehát valaki a jelenlegi átlagbérként kézhez kapott csaknem 150 ezer forintból szeretne nyugdíjas korában is megélni, akkor
havonta mintegy 52 ezer forinttal kell kipótolnia nyugdíját.
A ma aktív dolgozók nyugdíjas éveinek finanszírozásához az állami pillér önmagában nem feltétlenül lesz elég, és a megfelelő időskori életszínvonalhoz elengedhetetlen az öngondoskodás. Az egyik megoldás a nyugodt nyugdíjas évekhez a nyugdíj-előtakarékossági számla lehet.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) azoknak jelent jó megoldást, akik mernek és tudnak önálló befektetési döntéseket hozni, és értékpapírjaik befektetésével hosszú távon számolnak. A nyesz előnye a hétköznapi értékpapírszámlákhoz képest, hogy itt az általunk elért hozamon felül még 20 százalékos személyijövedelemadó-jóváírással is segít minket az állam, amit ugyancsak befektethetünk. Ennél a megtakarítási formánál viszont az összegyűlt pénz felvételekor teljes adómentesség csak akkor jár, ha
legalább 10 évig volt a pénzünk a nyesz-számlán,
és már nyugdíjasok vagyunk.
Vasas Norbert, a CIB Bank szenior befektetési szegmensmenedzsere az Origónak azt mondta, évről évre nő a nyesz népszerűsége. Tapasztalataik szerint jellemzően a harmincas évei végén járó korosztálytól kezdődően növekszik látványosan a nyesz népszerűsége.
A szakember azt is elmondta, hogy a megtakarítóknak alapvető céljuk, hogy minél inkább megközelítsék az éves 500 000 forintos befizetést, hiszen ezzel lehet a maximális 100 000 forintos adójóváírást megkapni. Vannak, akik havi rendszerességgel fizetnek be néhány tízezer forintot nyesz-számlájukra, de a többség év végén helyez el egy egyszeri nagyobb összeget.
A nyesznél akkor sincs probléma, ha valaki egyszer csak anyagi helyzetének megváltozása miatt nem tud befizetni a számlájára.
A nyesz-számla az egyik legrugalmasabb nyugdíjcélú megtakarítás,
ugyanis nincs havi kötelező befizetés, és nincs tagdíj.
Előnye, hogy az ügyfél annyit fizet be rá, amennyit szeretne
– tette hozzá Vasas Norbert.
A nyugdíj-előtakarékossági számla kapcsán érdemes bankfióki szakértő segítségét kérni, hiszen számos lehetőség közül választhatnak az ügyfelek attól függően, hogy milyen céljaik vannak, illetve, hogy milyen a kockázatvállalási hajlandóságuk.
A nyesz egy pénz- és egy értékpapírszámlából áll.
A pénzszámlán kerül jóváírásra a befizetett, illetve a számlára utalt összeg, az államtól érkező előtakarékossági támogatás, valamint a befektetéseken elért hozam. Az értékpapírszámlán a számlatulajdonos értékpapír-portfóliója van nyilvántartva.
Az erre választható befektetési termékek (kötvények, részvények, befektetési alapok) különböző hozam-kockázat profillal rendelkeznek. Van, amelyik kis kockázattal hoz alacsony, de kiszámítható hozamot, és van, amelyik kockázatosabb, de a kockázatvállalás jutalma a magasabb hozamlehetőség.
A nyesz egyik nagy előnye, hogy az ügyfél maga döntheti el, hogy milyen befektetési termékbe helyezi pénzét, választhat kötvényeket, állampapírokat, befektetési alapokat vagy részvényeket. Érdemes kezdetben inkább több részvénnyel indítani, és az idő előrehaladtával csökkenteni a részvénysúlyt, hogy a nyugdíjas korhoz közeledve már a felhalmozott tőkénk ne legyen kitéve nagyobb ingadozásoknak. Addig viszont érdemes lehetőséget adni a részvénypiacnak, hogy hozamot termeljen nekünk – javasolja a CIB Bank szakértője.
A nyeszhez (és bármilyen nyugdíj-megtakarításhoz) ha lehet,
jobb nem hozzányúlni.
Persze bárkivel előfordulhat, hogy pénzre van szüksége, és kénytelen a nyugdíjra összegyűjtött megtakarításához hozzányúlni.
Ennél a megtakarítási formánál viszont az összegyűlt pénz felvételekor teljes adómentesség csak akkor jár, ha legalább 10 évig volt a pénzünk a nyesz-számlán, és már nyugdíjasok vagyunk.
A fentiektől eltérő kifizetések esetében adót kell fizetni a felvett pénz után, továbbá az állam által korábban nyújtott valamennyi előtakarékossági szja-támogatást 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetni.
A 2012. december 31-ig megnyitott nyesz-számláknál a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően, nyugdíjjogosultság megléte esetén vehető fel a nyesz-számlán megtakarított összeg a felhalmozott hozamokkal, adókedvezményekkel együtt.
Amennyiben a harmadik adóévnél korábban kerül sor a számla megszüntetésére, úgy a kedvező adózást nem lehet érvényesíteni.
A 2013. január 1-jétől nyitott nyesz-számláknál a számlanyitás adóévét követő 10. adóévben vagy azt követően, nyugdíjjogosultság megléte esetén felvehető a befizetett összeg a felhalmozott hozamokkal, adókedvezményekkel együtt.
A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta.