A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően
nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén
A Monetáris Tanács március és május között három lépésben csökkentette a jegybanki alapkamatot 1,35 százalékról 0,9 százalékra, amely azóta is érvényben van.
A kamatfolyosó szűkítésével a tanács további lépést tett a monetáris lazítás irányába, azt követően, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen korlátozást vezetett be a három hónapos jegybanki betétekre.
Akkor döntött arról, hogy a negyedik negyedévben összességében elhelyezhető kereskedelmi banki betétállomány nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot, ami legkevesebb 200–400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből.
A jegybank kedden jelentette be, hogy 150 milliárd forint összegben hirdet meg 3 hónapos betétet a bankoknak a szerdai tenderen a lejáró, 222 milliárd forinttal szemben, amivel újabb összeget enged rá a pénzpiacra a hozamok csökkenésének reményében.
A monetáris tanács a kötelező tartalékrátát december 1-jei hatállyal
2 százalékról 1 százalékra csökkenti.
A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása – közölte a Nemzeti Bank.
A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A monetáris tanács mindent megtesz, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást.
A bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal 1,05 százalékra csökkentette, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta a testület, így a kamatfolyosó tovább szűkült.
Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata is csökkent 5 bázisponttal 1,00 százalékra – tették hozzá.
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a
monetáris kondíciók további lazítására
– közölte az MNB.
A forintlikviditás szűkülését az MNB az elmúlt hetekben más eszközökkel is igyekezett finomhangolni, így két euró-forint swap tendert hirdetett meg, összesen 400 milliárd forint értékben. Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az erodálódó kamatok és hozamok hatással lehetnek a forint árfolyamára is,
azaz a magyar fizetőeszköz gyengülhet az euróval szemben, amennyiben folytatódik a forint kamatelőnyének csökkentése – közölte elemzésében Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Novemberben és decemberben is fontos lesz a kamatdöntő ülés, hiszen annak ellenére, hogy valószínűleg szinten marad az alapkamat az év végéig, a bankrendszer folyamatosan kiszorul a jegybank által kínált három hónapos futamidejű betétből.
Ürmössy Gergely a bankközi kamatok további csökkenésére számít,
2017 folyamán 0,5 százalékig
csökkenhet jövőre a bankközi kamat, vagy akár még alacsonyabbra.