Szakértők szerint jelenleg 10 millió forint alatt már nem nagyon lehet élhető ingatlant venni Budapesten, miközben a legkisebb falvakban komplett házakat kapunk 2-3 millióért.
Az ingatlanok árát leginkább az elhelyezkedésük befolyásolja.
Nagyon nem mindegy, hogy az adott ingatlan Budapest belvárosában van, a külvárosban vagy esetleg egy kistelepülésen.
Az elhelyezkedés az, ami alapvetően meghatározza az ingatlan ársávját, a többi csak némiképp befolyásolja a négyzetméter árakat.
Sokan vélik úgy, hogy az utóbbi időben szárnyalnak az ingatlanárak,
ez azonban csak féligazság.
A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban valóban egyre többet és többet kérnek el a négyzetméterekért, a kis falvakban viszont pont az ellentéte történt. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a kisebb településeken szinte egyáltalán nem lehet munkát szerezni, a másik a kedvezőtlen demográfiai változás (a fiatalok elvándorolnak a falvakból, ezért az átlagéletkor nagyon magas lett).
A munkaképes fiatalok tehát egyre nagyobb arányban költöznek a falvakból Budapestre, és a vidéki városokba. Ez pedig azt is jelenti, hogy
a pár éve még általános magyar problémának számító röghöz kötöttség egyre inkább fellazul.
Az urbanizáció csak a történet egyik fele, van egy keletről-nyugatra tartó költözési hullám is. Nyugat-Magyarországon szakemberhiány van, keleten pedig kevesebb munkalehetőség.
Szóval egyre mobilabb a magyar, ez pedig szintén megmutatkozik az ingatlanárakban, ahogy haladunk kelet felé az országban, úgy csökkennek jellemzően a különböző lakástípusok átlagos négyzetméterárai.
Az, hogy a munkahelyünk és az iskola mennyire van az otthonunktól, a harmadik legfontosabb szempont, amikor lakást keresünk. Ez derült ki a KSH legutóbbi, „Miben élünk" című jelentéséből. A statisztikai hivatal munkatársai több mint 10 ezer háztartást kérdeztek meg.
Az elhelyezkedés után következnek azok a dolgok, amiket még az ingatlan vásárlása előtt könnyű ellenőrizni. Nem gondolnánk, de
Budapesten a lakások négyzetméterára gyakran magasabb, mint a házaké
(persze a méretkülönbség elég nagy ahhoz, hogy a házak drágábbak maradjanak).
Meghatározó, hogy a lakás panel, vagy téglaépítésű, utóbbi nyilván többe kerül, átlagosan mintegy ötödével. Az ár tehát a panel felé tolja a nézelődőket, a minőség viszont inkább a kőházak felé.
A panelnak egyébként az ár mellett van még egy előnye.
Kiszámíthatóak a hibalehetőségei.
Ha egy panellakással baj van, az ugyanabból a 2-3 problémakörből kerül ki (szigetelés, nem egyedi villanyóra, stb.). Nem kell tehát attól félni, hogy vásárlás után kidől valami csontváz a szekrényből.
Nem úgy a téglaházaknál. Belőlük annyiféle van, hogy nehezebb kiszúrni a rejtett hibákat. Téglaházi lakás (vagy ház) vásárlása esetén érdemes magunkkal vinni a nézelődéshez egy szakembert,
aki tudja, hol kopogtassa meg a falat,
és melyik szekrény mögé nézzen be beázás, vagy penész nyomati kutatva.
Az is sokat számít, hogy a lakás hányadik emeleten van, de a koordinátarendszer nem egységes. A szuterén, félszuterén mindenhol a legolcsóbb. A panelban az árak a harmadik emeletig emelkednek, onnantól felfelé viszont csökkenni kezdenek. A lakóparki társasházaknál viszont minél magasabbra megyünk, annál nagyobb a négyzetméterár is.
Fontos tényező még a lakás elhelyezkedése, hogy milyen a környék hangulata, milyen messze van a bolt, a fodrász, a patika, stb.
És persze ott vannak a közlekedési lehetőségek.
Ez komolyan befolyásolhatja az árat. Hiszen ha valaki szeretne gyorsan beérni a munkába, még mindig lakhat például kertvárosban, ha olyan otthont talál, ahonnan könnyű bejutni a belvárosba tömegközlekedéssel. Ezt jól bizonyítja az, hogy
a XI. kerületben 10-15 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, amikor a 4-es metró elkészült.
Persze olyan tényezők is vannak, amiket nem látunk a vásárlás előtt, de miután a birtokukba került a lakás, befolyásolja annak általunk érzékelt értékét.
Ilyen például a lakóközösség.
Ha lármás, balhés, verekedős, az bizony rányomja bélyegét a mindennapjainkra. Ugyanígy probléma, ha egyesek nem adnak bele a közösbe, vagy tartozásuk van a társasházzal szemben. Erről nehezebb tájékozódni, mert ezek tipikusan olyan dolgok, amelyeket az eladó elhallgathat, és általában el is hallgat.
Magyarországon mintegy négymillió ingatlan van. Ez elég sok ahhoz, hogy a lakást keresők közül végül mindenki megtalálja a számítását.
Elhelyezkedés
Típus
Környék
Közlekedés