A piacoknál az elmúlt években tapasztalható negatív tendencia a vidéki vásárlók arányának visszaeséséből adódik, a piacra járó budapestiek aránya gyakorlatilag stabil.
A piaci forgalom visszaesése árukategóriánkként és a földrajzi elhelyezkedést tekintve is eltérő. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, a
friss húsoknál már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között,
míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány 2 százalék.
A GfK elemzése azt mutatja, hogy a piacoktól elsősorban
a diszkontok és a szupermarketek vonnak el forgalmat,
a napi fogyasztási cikkek egészében csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. Jellemzően a kis, 1-2 személyes, az idősebb, és a 60 éven túli nyugdíjas háztartások tartottak ki a piacok mellett, valamint a Budapesten élők. Ők azok, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacokon napjainkban is.
A GfK felmérése szerint az év első hat hónapjában a napi fogyasztási cikkek piaca (FMCG) értékét tekintve több mint 4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a növekedés hátterében az elemzés szerint a gyakoribb vásárlások és a minimálisan növekvő termékkosár áll.