Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A brit EU-tagságról szóló népszavazás mellett Donald Trump kampánya is arra utal, hogy a nagy globális gazdasági integráció egykori képe veszélybe került. Ezt tetézik még a stagnáló bérek, illetve az eltűnő munkaerő-piaci biztonság, melyek egyre csak éltetik a bezárkózást hangoztató véleményeket – írja a Bloomberg. Ráadásul Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője hangsúlyozta, a populizmus élénkülése súlyos fenyegetést jelent a világgazdaságra nézve, amely egyébként is „gyenge és törékeny".
A kevesebb integrációt és erősebb kereskedelmi korlátokat szorgalmazó vélemények azonban sokak szerint a pénzügyi piacok számára is kockázatokat jelentenek, melyek így
sokkal fogékonyabbak lesznek a befektetői hangulat ingadozására
– ahogy ezt a Deutsche Bank jelenlegi esete is mutatja.
Lagarde ezzel együtt a múlt héten jelezte, a mostani tanácskozásnak két fő témája lesz. Egyrészt igyekeznek kiállni a kereskedelem protekcionista akadályaival szemben, másrészt olyan eszközöket kívánnak keresni, melyek képesek felpörgetni a gyenge globális gazdasági növekedést. Ráadásul úgy tennék ez utóbbit, hogy a bővülés minél szélesebb társadalmi rétegeket érintsen.
Mindazonáltal még az is kétséges, hogy a találkozó egyáltalán szerény eredményeket fel tud-e majd mutatni. Az USA elnökválasztási kampányában ugyanis mindkét jelölt kritizálta a szabadkereskedelmi megállapodásokat, az Európai Unióban pedig lehet, hogy a brexit csupán a kezdete volt egy súlyosabb földrengésnek, amely alapjaiban változtathatja meg a kontinens régi bizonyosságait. Nem mellékesen pedig jövőre Németországban, Franciaországban és Hollandiában is választások lesznek, és mindhárom európai országban
egyre erősödnek a hagyományos politikai elittel szembenálló erők.
A Bloomberg által idézett elemzői véleményekből az derül ki, hogy míg a 2008-as válság előtt a szabályozások csökkentése és a globalizáció mindenki számára vonzó hívószavak voltak, addig mára, a válság utáni időszakban, a régi eszmények egyre nagyobb ellenállásba ütköznek. Ennek pedig egyik legfontosabb oka, hogy immár egyre nehezebb felmutatni érzékelhető és hatásos eredményeket. A töretlenül növekvő egyenlőtlenségek mellett a világgazdaság tavaly csupán 3,1 százalékkal bővült, ami hat éve a legrosszabb teljesítménynek számított.
Ráadásul az látszik, hogy az idén némileg felkapaszkodó növekedést sem új lendület fűti, csupán arról van szó, hogy a korábbi negatív hatások enyhültek. Mindazonáltal David Stockton, az LH Meyer vezető gazdasági tanácsadója és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi hivatalnoka szerint végre megvan az esélye annak, hogy
a jövőre 3 százalék körülire várt növekedés pozitív meglepetést okozzon.
Ennek pedig elsődleges oka az USA-ban és Európában fellépő fiskális lazítás lehet.
Az Egyesült Államokban ugyanis mindkét elnökjelölt elkötelezte magát, hogy fokozza az infrastrukturális kiadásokat, míg Európában az elitellenes hangok felerősödése azt eredményezheti, hogy a kormányok eltávolodnak a megszorítások politikájától a közelgő választások előtt, sőt akár azok után is.
Mindazonáltal a Standard Chartered elemzője hangsúlyozta, a globalizációval kapcsolatban kialakult korábbi konszenzust jelentősen gyengíti, hogy az előnyöket nem sikerült egyenlően szétosztani. Amíg pedig ez így marad, addig a globalizáció ügyét nehéz lesz jobb színben feltüntetni.
