Idén szeptemberben 271,6 milliárd forintos többletet láthatunk az államháztartás egészében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint.
Összehasonlításként: egy évvel korábban a január-szeptemberi összes hiány 954,6 milliárd forint volt, míg a szeptemberi deficit 39,7 milliárd forintot tett ki.
A két év adatainak eltérése egyrészt azzal magyarázható, hogy
amíg tavaly a költségvetés maximálisan teljesítette a pályázati nyertesek felé az uniós kifizetéseket, ezeket az Európai Unió a nemzeti büdzsének most téríti meg.
Másrészt az idei magasabb bevételeknek és alacsonyabb kiadásoknak köszönhetően rendkívül stabil az államháztartás helyzete, írja az NGM.
A tárca összegzése szerint a hazai nemzetgazdaság helyzete kedvezőbben alakul:
immár másfél évtizedes mélyponton a hiány, csökken az államadósság,
valamint az uniós átlagot meghaladja a gazdasági növekedés, ezért az NGM az idei évre
a GDP 1,7 százalékára módosítja hiánycélt.
Az idei kedvező adatok mögött egyrészt az áll, hogy
több pénz folyt be a költségvetésbe a társasági adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából és az illetékbefizetésekből,
amely az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, az ingatlanpiac élénkülésének és a gépjárműeladások növekedésének a következménye - nyilatozta az Origónak Török Zoltán.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a másik nagy tétel, hogy
a tavaly lezárt uniós pályázatok nagy részénél most fizeti ki Brüsszel az utolsó részleteket, miközben a 2014-2020-as EU-s pályázati ciklus kiírásai még alig jelentek meg, ezért még kevés központi beruházás indult.
Idén az első félévben
több mint 50 százalékkal estek vissza az állami beruházások az uniós pályázatok lassú beinulása miatt,
ez viszont azt is jelenti, hogy a költségvetésnek kevesebb volt a kiadása - mondta az elemző.
A GDP arányában az 1,7 százalékos hiány elérése ugyanakkor csak akkor lehet reálisan elérhető, ha a második félévben felpörögnek a pályázati kiírások és a számla ellenében történő uniós kifizetések - véli Török Zoltán.