Továbbra is hullámzás jellemzi a kis- és középvállalati (kkv) szektor vezetőinek várakozását, hangulatát. 2014 közepétől kezdve szinte negyedévente változik, hogy merre indul el az index.
A decemberi adatok az előző negyedévhez képest 2,3 pontos javulást mutattak, a márciusi adatfelvétel 3,9 pontos csökkentést eredményeztek, majd a júniusi adatok alapján 3,1 pontos emelkedés következett be. A mostani érték 47,8 pont lett, amely 0,7 ponttal alacsonyabb, mint a korábbi volt.
A mostani kutatásban megkérdezték a cégvezetőket, hogy mi jelenti a gazdaság legnagyobb problémáját. A relatív többség (39,7%) szerint a munkaerőhiány jelenti a legfőbb nehézséget, alig lemaradva ettől következik (37,3%) az adórendszer.
Ez utóbbi eredmény kapcsán a kutatás készítői emlékeztettek arra, hogy negyedévvel ezelőtt azt kérdezték a kis- és középvállalkozásokat vezetőktől, hogy min változtatnának az adórendszer kapcsán. A cégvezetők 67 százaléka, tehát a kétharmados többség,
a foglalkoztatást terhelő adók csökkenését tartaná a legfontosabbnak,
25 százalékuk az áfa kulcsok csökkentését, és 8 százalék a vagyoni jellegű adók mérséklését tartotta kiemelt kérdésnek.
A cégvezetők 12,2 százaléka az alacsony belső keresletet (ennek egyik okozója az alacsony bérszínvonal), 5 százalék a hitelhez jutás nehézségeit, 3 százalék a menekültválságot, 2,8 százalék az ország nemzetközi megítélését tartja a gazdaság legnagyobb problémájának.
A felmérés során megkérdezték azt is, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik lehetőségeként elfogadnának-e vendégmunkásokat.
A cégvezetők 70 százaléka nemet mondott az Európán belüli, és Európán kívüli munkavállalók beengedésére,
23 százalék elfogadhatónak tartaná, ha „európai" vendégmunkásokkal pótolnák a magyar gazdaság munkaerőhiányát, míg 7 százalék akár a kontinensen kívülről lehetőséget lát munkaerő beengedésére.
Hat éve nem látott magasságban
Bár a várakozásokat feltérképezni hivatott felméréseknél minden esetben érdekes hangsúlyozni, hogy az eltérő módszertan és a kutatás során megkérdezett vállalkozók körének eltérései miatt óvatosan érdemes bánni az összehasonlításokkal, mégis szembeötlő, hogy a néhány nappal korábban publikált K&H kkv bizalmi index 6 éve nem látott szintre emelkedett, bár mínusz 3 pontos értékével még így is csak közelítette a pozitív tartományt.
A nagybank kutatása szerint a vállalkozások vezetői hangulatjavulása annak köszönhető, hogy a cégek jövőjét leginkább meghatározó tényezők többségével, így a kormányzati gazdaságpolitikával és a közterhekkel kapcsolatos várakozások kiemelkedően javultak, emellett pedig a vállalkozás pénzügyeivel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek.