A tegnap kezdődött uniós csúcstalálkozón a szabadkereskedelmi megállapodások elakadása, és az orosz szankciók ügye mellett terítékre kerül a
Kína ellen bevezetett dömpingvámok kérdése is.
Az uniós vezetőknek elvileg megállapodásra kellene jutniuk abban, hogy az EU hajlandó-e megadni Kínának a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) piacgazdaság-státusát, amely Peking értelmezése szerint automatikusan jár, mivel 15 éve a WTO tagja.
A minősítést elvileg decemberben kapná meg az ázsiai nagyhatalom, az EU ezért döntési kényszerbe került: osztja-e Peking értelmezését a WTO szabályairól, vagy sem. A kérdésben erős megosztottság mutatkozik: a piacgazdaság minősítés mellett érvelők legerősebb tagja Nagy-Britannia, míg az
ellenzők csoportját Olaszország vezeti.
A státusz megadása melletti érvek egyike, hogy a kereskedelmi akadályok lebontásával sokkal nagyobb mértékben bővülhet az EU és Kína közötti áru- és pénzforgalom. A pozitív forgatókönyv szerint az eddiginél több kínai tőke érkezhetne Európába főként infrastrukturális befektetések finanszírozására, és az európai vállalatok könnyebben léphetnének a kínai piacokra.
Az ellenérvek között szerepel ugyanakkor, hogy akár 3,5 millió munkahely kerülne veszélybe az EU-ban, mivel a kínai olcsó áruk beáramlása gyakorlatilag teljes iparágakat tenne tönkre. A washingtoni Economic Policy Institute elemzése szerint azért veszne el ennyi munkahely, mert az unió a WTO piacgazdaság-státusának megadása után nem alkalmazhatna dömpingvámokat Peking ellen. Az elemzés szerint Németországban 639 ezer, Olaszországban 416 ezer, Nagy-Britanniában pedig 387 ezer munkahely kerülne veszélybe.
A legveszélyeztetettebb szektorok között szerepel a papír-, az üveg-, és a textilipar, valamint az alumínium-, vas- és acélipar, de leginkább a kerámiaipar. Csak az utóbbiban
a kínai konkurencia 100 ezer állás megszűnéséhez vezetne.
Az iparág képviselői szerint tisztességtelen versenyhelyzetbe kerülnének, mert a kínai kerámiagyártók dömpingárakat használnak és állami támogatásban részesülnek.
Kína kereskedelmi státusának megváltoztatása az európai acélipari szektorban is óriási károkat okozna, amely már eddig is jelentős piaci részesedést veszített az olcsó kínai import miatt.
Egy nemrég megjelent bizottsági jelentés szerint az USA 266 százalékos vámot vetett ki a kínai acéltermékek egy részére, hogy védje saját piacát, míg az EU csak 21 százalékos tarifát alkalmaz. A Kína elleni dömpingvámok emelését sürgeti többek között Dánia és Svédország is, amelyek leginkább érintettek a vas- és acéltermékek piacán.
Az európai piacok védelme ugyanakkor szinte biztosan ellenintézkedéseket váltana ki Pekingben, amely „büntetésként" az uniós termékekre vezetne be magas vámokat. Ugyanez történt 2013-ban is, amikor az Európai Bizottság a kirívóan olcsó kínai napelemekre vetett ki védővámokat, mire a kínai vezetés szinte azonnal az európai borok büntetővámjával felelt.