Az Európai Bizottság statisztikai adatai szerint az Európai Unió lakosainak több mint egyharmada nem tudna finanszírozni váratlanul felmerülő költségeket, a legmagasabb, 72,2 százalékos arányt Magyarországon, a legalacsonyabbat, 15,8 százalékot Svédországban mérték.
A pénzügyi világválság 2008 őszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következő néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklődött az elszegényedés által fenyegetettek aránya.
Magyarországon a 2008-assal azonos szintre, 28,2 százalékra csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya a 2014-es 31,1 százalékról. Tavaly a magyarok 14,9 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés,19,4 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel, és 9,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,3 százalékon, 8,1 százalékon, illetve 10,5 százalékon álltak.
Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység,
akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország mediánjövedelmének 60 százalékát,
komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Bulgáriában (41,3 százalék), Romániában (37,3 százalék), és Görögországban (35,7 százalék) – fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség.
A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,0 százalék), Svédországban (16,0 százalék), Hollandiában (16,8 százalék), Finnországban (16,8 százalék), valamint Franciaországban és Dániában (egyaránt 17,7 százalék) volt a legalacsonyabb.
A 2008 és 2015 közötti időszakban 15 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,6 százalékpont), Cipruson (+5,6 százalékpont), Spanyolországban (+4,8 százalékpont), Olaszországban (+3,2 százalékpont) és Luxembourgban (+3,0 százalékpont).
Ez idő alatt a legnagyobb javulást
Lengyelország tudta felmutatni, ahol 7,1 százalékponttal,
30,5 százalékról 23,4 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-6,9 százalékpont) és Bulgária (-3,5 százalékpont) követi.