Az elképzelések szerint lesz egy alap-járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja – fejtette ki a miniszter.
A műsorban elhangzott, hogy
januárban indulhat a járulékcsökkentés,
és akár már a jövő héten meglehet erről a végleges terv.
A Figyelő csütörtökön megjelent lapszámában kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, hogy 2017-től többéves járulékcsökkentési program indul, amelynek azonban feltétele lesz a béremelési kötelezettség. Vagyis
a munkáltatók nem nyelhetnék le az alacsonyabb szociális hozzájárulási adó miatt keletkező megtakarítást,
azt vagy annak egy részét át kell engedniük a dolgozóknak. A hetilap értesülése szerint a járulékcsökkentés része lesz az őszi adócsomagnak.
Nincs mozgástér viszont az egy számjegyű szja-ra, ismerték el a Figyelőnek a kormányból. A gazdaságösztönző csomag része lesz továbbá a tőzsde élénkítése. A kis- és középvállalkozások tőzsdei jelenlétét segítendő létrehoznak egy kockázati tőkealapot, valamint a tartós befektetési számlák tulajdonosai is remélhetnek további adókedvezményeket.
A megoldás az lehet, hogy a kiadások kisebb mértékben nőnek százalékosan, mint a bérek, és akkor máris lehetőség nyílik a terhek valamekkora mérséklésére – írja a Privátbankár.hu.
Konkrét példát említve: a nyugdíjak most minden évben az infláció mértékével nőnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek, vagyis a nyugdíjjárulékoknak is csak ilyen szerény, jelenleg 1-2 százalékos mértékben kell nőniük. A bérek ezzel szemben 6-8 százalékkal emelkednek.
Öt év múlva
legalább 50 százalékkal magasabb nettó bérek,
így lényegesen csökkenne a fejlett országokhoz képesti bérkülönbség. A második öt évben is dinamikus béremelkedés történhet, nem növekvő költségvetési hiánnyal és kiegyensúlyozott nyugdíjkasszával. Az egyetlen negatívum, hogy a nyugdíjak reálértéke csak szinten maradna.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia.
A kereskedelmi érdekképviselet szerint
az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában,
hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb.
Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon - hangsúlyozza a kereskedelmi szövetség.
Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük,
a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni,
a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el.
Napvilágot láttak más olyan elképzelések is, amelyek szerint nem a vállalkozások terheit, hanem a bruttó keresetekből levonható bérjárulékokat, vagy a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni.
Ez a megoldási lehetőség nem érintené a vállalkozások közterheit, nem javítaná versenyképességüket, termelékenységüket sem, nem a valós gondokat orvosolná - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség.