Bankszámlánk lényege nem más, minthogy fedezetet nyújt, amikor vásárolunk, innen tudunk a pénzünkhöz is hozzáférni és persze ide érkezik jövedelmünk is. Ma már ezt természetesnek vesszük, azonban sok időnek kellett eltelnie, mire erre a szintre egyáltalán el tudtunk jutni.
Talán nem is gondolnánk, de a bankszámlák története szorosan együtt halad a pénz kialakulásával. Az mindenkinek ismerősen hangzik, hogy a pénz kialakulását a kereskedelem feléledése hívta életre, ami pedig már a kezdetektől igényelte a pénzforgalmi megoldások létezését. Csak érdekességként megjegyezzük, hogy
már az ókorban is használtak "bankszámlákat",
mivel már akkor is nagy szükség volt a különböző áruk, arany, termények biztonságos őrzésére. És persze valahogy fizetni is tudni kellett, amit fizetési ígérvényekkel le is lehetett bonyolítani az őrzött vagyon terhére.
Jó sok időnek kellett eltelnie, mire a maihoz jobban hasonlító bankok is megjelentek, amik már hivatásból foglalkoztak a pénz őrzésével, és a fizetési forgalommal. Ahogy bontogatta szárnyát a nemzetközi kereskedelem, egyre nagyobb igény lett a váltók, csekkek használatára, amelyek megvetették a mai értelemben vett bankszámlaforgalom alapjait is (amszterdami kereskedők első betétszámlái, folyószámlahitel egy skót banknál). Persze ekkoriban még a gazdagok kiváltsága volt a banki fizetés használata, ami nem is változott az 1900-as évekig.
A gazdaság fejlődésével a hagyományos banki modell is kezdett kialakulni, vagyis, hogy a bank az egyik oldalon betétet gyűjt, amire kamatot fizet, a másik oldalon pedig hitelt nyújt, amiért kamatot szed.
Telt múlt az idő és talán nem meglepő módon Amerikában történtek olyan változások, amelyek elősegítettek a bankok hatalmas léptékű fejlődését.
Amerikában 1920-ban már többé kevésbé összeállt a modern bankrendszer,
többek közt a bankok tudtak egymással „kommunikálni" is (elszámolni az ügyleteket), ami lehetővé tette a ma is ismert fizetési módok használatát. Az 1929-es válság azonban több millió ember megtakarítási számlájáról törölte le a pénzt a bankok dominószerű bedőlése miatt. Ezek után nem csoda, hogy a bankokkal szembeni bizalom nehezen állt helyre, amit egy újabb innováció, a betétbiztosítási rendszerek megjelenése tudott orvosolni.
Az '50-es évektől kezdve a bankok iránti bizalom ismét helyreállt, a folyószámlák tömeges elterjedésében egy amerikai törvényi szabályozás eltörlése segített. Ez lehetővé tette, hogy a bankok már nem csak a lekötött betétekre, de a folyószámlán tartott pénzre is fizessenek kamatot (ez a folyamat segítette az első pénzpiaci alapok kialakulását is). Az igazi kényelmi funkciók létrejöttét így a már szélesebb körben elérhető bankszámlák tették lehetővé.
Hihetetlennek tűnik, de Amerikában is 1959-ig, ha valaki hozzá akart jutni a pénzéhez, be kellett battyognia a bankjába, amitől csak az első ATM-ek megjelenése tudta megkímélni az embereket. De maga a bankkártyás fizetés is csak az '50-es évek derekán kezdte bontogatni szárnyait, aminek még jó pár évtized kellett, mire kiformálódott és széles körben elterjedt. A technika fejlődése azt tette lehetővé, hogy a bankfiókon kívüli szolgáltatások is elszaporodjanak, de a '90-es évekre tehető az első netbanki elérhetőség megjelenése is a tengerentúlon.
Hazánkban a '70-es második felétől már lehetőség nyílt elszámolási, betéti számlák nyitására, valamint készpénzbefizetésre-, felvételre, de a folyamatokat még ekkor az MNB bonyolította le. Igazi áttörést csak a rendszerváltás utáni időszak hozott, ugyanis ekkor jöttek létre a mai kereskedelmi bankok hazánkban, vagy olyan innovációk, mint a fizetési forgalom alapját képező GIRO. A kereskedelmi bankok így képessé váltak elektronikusan nyilvántartani az egymás közötti utalásokat, de számos más szolgáltatás is lehetővé vált.
Ekkor már mindenki nyithatott bankszámlát, és a bankkártyák használata is egyre nagyobb körben terjedhetett el.
A 2000-es évek középre már nem nagyon találhattunk olyan bankot, amelyik ne rendelkezzen valamilyen netbanki felülettel.
Így manapság már mindannyiunk számára alaptartozék a netbank, vagy a mobilról indított fizetési megbízás, azonban nem árt tudni, milyen történetisége van annak, hogy pár gombnyomással intézhetővé válnak ügyeink.
Sőt, már ma is majdnem teljesen kikerülhető a bankfiók a bankszámlák nyitása/váltása szempontjából, amiben nagy segítséget nyújt, hogy online módon összehasonlíthatók a számlák költségek és egyéb jellemzők alapján. Így ki lehet választani a számunkra legmegfelelőbb számlát, ráadásul a számlanyitási folyamat is elindítható online módon. Mindösszesen annyi dolgunk van, hogy befáradjunk a kiválasztott fiókba és aláírjuk a szükséges papírokat.
A fejlődés azonban nem állhat meg, éveken belül már hazánkban is a várakozások szerint lehetőségünk lesz úgy bankszámlát nyitni vagy esetleg bankszámlát váltani, hogy személyes megjelenésre és papírok aláírására nem lesz szükség. A digitalizáció itt is utat tör magának, amiből mi annyit fogunk látni, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé válnak a legalapvetőbb banki funkciók is.