Kínából még csak a kalandorok rendelnek

Roermond, 2013. február 28. Az egyik dolgozó felcímkézett csomagot visz a UPS Egészségügyi Központjának csomagoló részlegében, a hollandiai Roermondban 2013. február 28-án. A 22 ezer négyzetméteres logisztikai központban az egészségügyi szolgáltatók, gyártók, kórházak számára végeznek tárolási, osztályozási, csomagolási, kézbesítési szolgáltatást. A 2009-ben átadott európai központban a hőmérséklet érzékeny termékek megfelelő kezelését az ellátási lánc teljes hosszában képesek biztosítani. MTI Fotó: Beliczay László

Akár a csomagforgalom harmadát kitehetik az internetről rendelt termékek, a webes kiskereskedelem felfutása pedig a futárcégek bővülését is táplálja. Tavaly mintegy 45 milliárd küldeményt szállítottak Magyarországon, és nem valószínű, hogy komolyan megtorpan a korábbi évek növekedése.

Az év utolsó hónapjaiban felpörög a csomagküldési piac, az átlagoshoz képest megduplázódik a napi csomagforgalom. Ennek egy részét az interneten vásárolt áruk adják, a karácsony után a második legtöbb bevételt termelő webáruházas esemény a black friday.

A futárszolgálatoknak azonban nemcsak az év végén több a munkája, évről évre több csomagot szállítanak. Tavaly 22 millió internetes tranzakció történt a magyar online boltokban 270 milliárd forint értékben, vagyis bőven volt mit fuvarozni.

A netes rendelés a logisztikai szektornak is kihívás. Az Amazon logisztikai központja a németországi Pforzheimban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christoph Schmidt

45 millió csomag évente

A hazai online kereskedők 73-74 százaléka valamilyen futárszolgálatot vesz igénybe, hogy termékeit eljuttassa a vevőkhöz. Ez komoly piacot jelent az úgynevezett CEP-vállalatoknak (a rövidítés a Courier-Express-Parcel kifejezést, vagyis futár-, expressz- és csomagküldeményeket takarja). Miközben

az e-kereskedelem évente 13-20 százalékkal bővül Magyarországon, a csomagküldő cégek forgalma ennél is nagyobb mértékben növekszik,

főleg a legnagyobb piaci szereplőknél – mondta az Origónak Kis Gergely, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere.

Hasonlókról beszélt Kovács Beáta, a csomagküldők belföldi piacáról évről évre elemzéseket készítő KSB '98 Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte alig van a gazdaságnak olyan szegmense, amely évről évre ilyen mértékben növekedni tud.

A belföldi kiscsomag-piac árbevétele 2015-ben 40-42 milliárd forint volt,

ezt a 2010-es 25-26 milliárd forintról évi 10-12 százalékos növekedéssel érték el. Nagyjából ilyen ütemben emelkedett a kezelt csomagok száma is, tavaly körülbelül 43-45 millió darabot szállítottak a futárcégek.

Külföldről csak a kalandorok rendelnek rendszeresen

Egyre gyakoribb a külföldről történő rendelés, bár az online vevők kétharmada még sosem vásárolt külföldről, további 10 százalék pedig csupán egyszer. Ám még mindig csak egy szűk rétegre jellemző, hogy rutinosan és gyakran rendel külföldről.

Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője ezt azzal magyarázza, hogy az online vásárlók nem jelentenek egységes tömeget, és a hat fő típusból csak mintegy 8 százalékot képviselnek a kalandorok. Ők nem félnek kipróbálni az új dolgokat, és bátran rendelnek akár hetente az eBayről vagy a kínai Aliexpressről.

Ehhez alapvető a jó nyelvismeret, de még többet számítanak a fizetéssel kapcsolatos szokások és félelmek. A magyarok ugyanis

csupán a rendelések 16 százalékát rendezik valamilyen online fizetési megoldáson keresztül,

és alig 2 százalék az átutalás aránya. (Az utánvétes fizetés részesedése 36 százalék, a boltban történő személyes átvétel aránya kártyával 25, készpénzzel pedig 21 százalék.) Külföldi rendelésnél az esetek túlnyomó többségében csak online rendezhetik a számlát előre, és könnyen lehet, hogy egy Kínából rendelt áru másfél hónap múlva érkezik meg.

Arról, hogy többen vásárolnak-e külföldi webáruházakból, a nemzetközi csomagforgalmi adatokból lehetne következtetni, ha egyértelműen megkülönböztethetőek lennének az ilyen küldemények a többitől.

A magyar online vásárlók 63 százaléka még nem rendelt külföldről Forrás: MTI/Beliczay László

A Magyar Posta tájékoztatása szerint a Magyar Posta Logisztika (MPL) 2015-ben 15,7 millió csomagot szállított, ami

2,2 millióval több az előző évinél.

Az általuk kezelt, külföldről Magyarországra érkezett csomag és árutartalmú regisztrált levél – utóbbi a nemzetközi e-kereskedelemben gyakori áruküldési forma – együttes mennyisége 2015-ben megközelítette az 5 milliót.

Becslésük szerint az e-kereskedelem a csomagvolumen 20-30 százalékát teszi ki, a Magyarországra érkező csomagok közül a legtöbb az

• Amerikai Egyesült Államokból,
• Hollandiából,
• Kínából,
• Németországból,
• Szlovákiából

érkezik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is vannak adatai a csomagforgalomról, mivel az országban működő összes bejelentett postai szolgáltató köteles adatokat szolgáltatni. A versenypiaci csomagforgalmi statisztikából viszont furcsa folyamat rajzolódik ki: 2010-től 2013-ig nagyjából hasonlóan alakult a küldemények darabszáma, aztán 2014-re ugrásszerűen emelkedett, majd 2015-ben maradt ugyanaz a szint. Ez ellentmond más adatoknak és szakértői becsléseknek.

Az NMHH szerint az adatok mögött részben a hatóság illegális csomagszolgáltatókat felderítő piacfelügyeleti tevékenysége, részben a 2012-es postatörvény változása állhat. Utóbbi ugyanis a postai csomag súlyhatárát 40 kilogrammra emelte.

Már nem csak az ár számít

„Várhatóan ezután is folytatódik a piac elmúlt években tapasztalt 8-12 százalékos növekedése” – mondta Kovács Beáta. Egyrészt azért, mert az egy főre eső csomagszám még elmarad az európai átlagtól, másrészt az újabb korosztályok belépésével folyamatosan bővül a vásárlók köre, a fiatalok pedig jóval nagyobb arányban rendelnek online.

Azt a témával foglalkozó több szakember is kiemeli, hogy

bár az alacsony ár még mindig fontos szempont a neten vásárló magyaroknak, korántsem az egyetlen.

A vevők egyre inkább odafigyelnek a webáruházak és a szolgáltatók megbízhatóságára, valamint a választható kiszállítási vagy átvételi módokra. A futárszolgálatoknál pár éve még versenyelőnyt jelentett, ha a vásárló az interneten nyomon követhette a csomagja útját. Ma már ez alapvető elvárás.

Az élesedő versenyben a szolgáltatások is javultak, például egyre rövidebbé váltak a kiszállítási határidők. Ez a folyamat jövőre odáig jut, hogy

Magyarországon is bevezetik az aznapi kiszállítást.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki délelőtt vesz egy ruhát a neten, az esti buliba már abban mehet.

Kérdés, hogy az újdonság varázsának lecsengése után mennyire lesz igény az aznapi szállításra, hiszen a bevezetését sem elsősorban a vásárlói igények indokolják, inkább a szolgáltatók közötti verseny áll a háttérben. Nálunk egyelőre nem feltétlenül a gyorsaság a legfontosabb, inkább az jelent versenyelőnyt, hogy minél rövidebb időablakban érkezzen meg a csomag. Vagyis

ne kelljen reggel nyolctól délig a futárt várni, legyen erre elég legfeljebb egy-két óra.

A különböző szállítási módok közül a futárszolgálatok részesedése 42 százalék volt, ha érték szerint nézzük a tavalyi online vásárlásokat. A boltban történő személyes átvétel 2015-ben 20 százalékra esett, holott ennek aránya 2013-ban még 29 százalék volt. Mégis egyre gyakoribb, hogy offline üzletet is fenntartanak a webáruházak, mert így azokat a vevőket is el tudják érni, akik ragaszkodnak a személyes vásárláshoz, vagy meg akarják fogni élőben a terméket.