Íme, egy jó példa a bürokráciacsökkentésre

A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakítása beváltotta a reményeket, csökkent az eljárások időtartama, jelentősen mérséklődtek az akkreditált szervezetek, a vállalkozások költségei - mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kedden egy konferencián.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének Hogyan tovább? Az akkreditálás aktuális kérdései és feladatai az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) tapasztalatainak tükrében című konferenciáján ismertette: a változásoknak köszönhetően az akkreditálási, azaz hitelesítési és elismerési eljárásoknál

a korábbi, jogszabály által meghatározott 170 nappal szemben átlagosan 119 nap szükséges egy eljáráshoz,

a felügyeleti eljárásnál pedig a korábbi 90 nappal szemben átlagosan 75 nap.

Csökkentek az eljárási díjak

Az átalakítással az akkreditált státusz érvényességi ideje négyről öt évre bővült, a korábbi éves szint helyett az akkreditált státusz megszerzését követően legfeljebb egy éven belül kell az első, majd legfeljebb két éven belül a soron következő felülvizsgálati eljárást megindítani.

Az eljárási díjak csökkentek.

Az akkreditált szervezetek, a kis és középvállalatok (kkv-k) költségei közel 25 százalékkal mérséklődtek.

Az akkreditált szervezetek száma az átalakítás óta nőtt, míg 2015 végén 577-et tartottak nyilván, jelenleg 691-et.

Felidézte: a kormány 2016-tól a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot (NAH) jelölte ki akkreditáló szervnek, amely az iparügyekért felelős - a nemzetgazdasági - miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, és változott az akkreditációs eljárás is. Az átalakításra azért volt szükség, mert az akkreditált szervezetektől számos panasz érkezett arról, hogy az eljárás túlságosan drága, hosszú és kiszámíthatatlan.

Az akkreditálás a NAH honlapja szerint annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, természetes személy alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, így az ismételt vizsgálatok kiküszöbölése.

A rendszer megfelel a nemzetközi szabályoknak

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a NAH október 6. óta teljes jogú tagja az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) Kölcsönös Elismerési Megállapodásnak (MLA), így jogosult nemzetközileg elismert akkreditálási okiratokat kiállítani.

A nemzeti akkreditáló testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait mindazon országok elismerik, amelyek tagjai a nemzetközi szervezetnek.

Az Európai Bizottság (EB) pilot eljárásban vizsgálta az új nemzeti akkreditálás rendszerének jogszabályi környezetét, az EA pedig az akkreditáló szervekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak való megfelelést a NAH-nál. Mindkét vizsgálat szerint a rendszer megfelel a nemzetközi szabályoknak, csak kisebb módosításokat kellett tenni.

A kifogásokról elmondta, az Európai Bizottság jelezte, hogy a nemzeti akkreditálásról szóló törvényben kizárták a fellebbezés jogintézményét, és nincs nevesítve a bírói jogorvoslat lehetősége. Ezt korrigálták, az akkreditálási jogorvoslati ügyeket a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalja.

Kifogásként fogalmazta meg az EB emellett, hogy a nemzeti akkreditálásról szóló törvény előírásai nem terjednek ki az olyan nem EGT tagállamokra, amelyek az EA MLA tagjai, illetve kétoldalú elismerési megállapodást kötöttek az EA-val. A szabályozást pontosították annak érdekében, hogy e tagállamok akkreditáltjai is automatikus elismerést kapjanak a magyar akkreditáló szervtől - ismertette a helyettes államtitkár.