2016 második negyedéve során a lakásárak változása az egyes településtípusok szerint jelentős különbséget mutatott, olvasható az MNB friss lakásárindexében.
Budapesten a lakásárak nominális értelemben négy százalékkal emelkedtek a második negyedévben, míg a Budapesten kívüli városok esetében két százalékos csökkenést, a községek esetében pedig stagnálást tapasztalhattunk.
Éves összehasonlításban kifejezve a fővárosban 25,3, a vidéki városokban 4,9, a községekben pedig 3,2 százalékos lakásár változásnak felelnek meg. A városi lakásárak második negyedéves változásában az egyes régiók között több eltérést is meg lehet figyelni. Észak-Magyarország volt az egyetlen régió, ahol nem csökkent a városi lakások ára, míg a többi régióban mindenhol mérséklődést tapasztalhattunk.
A legnagyobb mértékben a közép-magyarországi városokban csökkentek a lakásárak, mintegy 5,8 százalékkal. A lakásárak éves dinamikája Budapestet leszámítva a közép-dunántúli városok esetén a legmagasabb. 2016 második negyedéve során a részindexekből számított MNB-lakásárindex alapján nem folytatódott érdemben a lakásárak növekedése.
Országos szinten a nominális lakásárak éves dinamikája lassult a második negyedév során, és 10,1 százalékot tett ki.
– Az ingatlanpiaci folyamatok a gazdaság szinte minden szereplőjére hatással vannak, a háztartások vagyonán belül pedig jellemzően az ingatlan jelenti a legnagyobb elemet – mondta az Origónak Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője.
Hangsúlyozta, hogy a vállalati szektor leginkább az építőiparon keresztül kapcsolódik az ingatlanpiachoz, és
mivel az ingatlanok jelentik a jelzáloghitelek fedezetét, így a pénzügyi közvetítő rendszer is közvetlenül érintett az ingatlanpiaci folyamatok által.
Banai aláhúzta, hogy a jegybank számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ingatlanpiaci folyamatokat nyomon kövesse, és minél részletesebb képet kapjon róla. Az októberében bemutatott MNB-lakásárindex család éppen ezt a célt szolgálja.
A piacon eddig jelenlevő lakásárindexekkel szemben a nemzeti bank által publikált mutatók az országos folyamatoknál mélyebb, részletesebb képet adnak a hazai lakóingatlanok piacán zajló folyamatokról.
Egyrészt az MNB által készített országos lakásárindex minden eddiginél hosszabb időszakra, egészen 1990-től elérhető. Másrészt részletes településtípus szerinti bontást közöl, illetve a regionális eltéréseket is bemutatja.
Ezek alapján jól látható, hogy
míg 2001 és 2013 közötti időszakban nagyjából együtt mozgott az ingatlanok ára a vidéki városokban, a vidéki községeken és a Budapesten, de 2013-2014-től érdemi különbség figyelhető az eltérő településtípusok között.
2013-tól a budapesti ingatlanárakban már fordulatot láttunk, sőt igen erőteljes emelkedés indult el. Ezt csak jóval mérsékeltebb tempóban követték a vidéki városok ingatlanárai.
A főosztályvezető szerint a vidéki községekben
csak 2014 végétől látunk fordulatot, csak ekkor kezdődött meg az ingatlanárak emelkedése. A budapesti lakásárak több mint másfélszeresükre emelkedtek a 2013 vége és 2016 első féléve közötti két és féléves periódusban.
Eközben a vidéki városokban az emelkedés 19,2 százalékos volt, míg a községekben csak 9,2 százalék.
A régiós bontás további fontos eltéréseket mutat – emelte ki a szakember. A nyugat-dunántúli városokban már 2013-ban megállt az ingatlanárak csökkenése, míg a többi régióban legalább 2014-ig folytatódott a csökkenés. Sőt, az észak-magyarországi régió városaiban csak 2015-től láthatunk némi áremelkedést.
Banai Ádám úgy fogalmazott, hogy a legfrissebb, 2016 második negyedéves adatok még inkább rávilágítanak arra, miért különösen fontos a földrajzi és településtípusonkénti különbözőségek vizsgálata.
A második negyedév folyamán a korábbinál alacsonyabb mértékben ugyan, de még mindig enyhén emelkedett az országos lakásárindex.
A részletesebb megbontás ugyanakkor mutatja, hogy ez már kizárólag a budapesti árak emelkedésének volt köszönhető. A vidéki településeken már szinte mindenhol enyhén csökkentek az árak az első negyedévhez képest – tette hozzá Banai Ádám.