Donald Trump nyerte a heves indulatokkal fűszerezett elnökválasztási küzdelmet az Egyesült Államokban. A 2016-os kampányban látotthoz hasonló indulatokat és szoros eredményt hosszú idő óta nem tapasztalt a világ amerikai elnökválasztás során. Az első piaci reakcióktól eltekintve Angel Agudo, a Fidelity szakértője nem gondolja, hogy az USA elnökválasztása befolyásolni fogja a hosszú távú piaci eseményeket.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az elnökválasztások eredménye csak korlátozottan alakítja az amerikai piacok teljesítményét, és úgy vélem, hogy ez most is így lesz" - írja Agudo. Az amerikai elnök hatáskörét jelentősen korlátozza az a tény, hogy az Egyesült Államokban különválasztották a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat.
Hatályba lépése előtt minden szövetségi törvénynek át kell mennie a Kongresszuson.
Szélsőséges törvények pedig még akkor sem valószínű, hogy átmennek a Kongresszuson, ha amúgy republikánus többség van benne, mint pl. most. Ezért olyan fontos, hogy
a befektetők ezután is a vállalatok fundamentális adataira összpontosítsanak, és ne zavarja meg őket az efféle politikai eseményeket övező „zaj".
Mivel a piac Clinton győzelmére számított, Trump megválasztása eleinte vélhetően okoz majd némi volatilitást. Akár költségvetési, akár monetáris, kereskedelmi vagy törvényhozási szempontból vizsgáljuk a kérdést, Trumpról általában mindenki úgy vélekedik, hogy
korábban soha nem látott politikai bizonytalanságot okozhat.
Ez az első időkben, amikor a befektetőkön úrrá lesz a kockázatkerülő hangulat, minden bizonnyal kedvező hatással lesz a hagyományosan biztos menedéknek számító államkötvényekre és az aranyra.
Arra is számíthatunk, hogy a kereskedelmi megállapodásokat övező bizonytalanság miatt az első időkben a dollár árfolyama is nagyobb mértékben ingadozni fog. A fokozódó költségvetési ösztönzők, a külföldi tőke hazahozatala és a protekcionizmus jól megtámogatja majd a dollárt, főleg a mexikói pezóval és a renminbivel szemben, ami nem csoda, hiszen Trump már nem egyszer célkeresztbe vette a Mexikóval és Kínával fennálló kereskedelmi egyezményeket.
Ugyanígy a kampánya egyik vezérmotívuma volt a drasztikusan szigorítandó bevándorlási politika. A bevándorlással kapcsolatos új irányelvek elsősorban azokat az ágazatokat érinthetik érzékenyen, amelyekben magas az olcsó munkaerő aránya – erre a legjobb példa a mezőgazdaság (a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás), ugyanis itt a munkások jelentős hányadát papírok nélkül foglalkoztatják.
A két jelölt, akiknek politikáját amúgy a szinte összeegyeztethetetlen ellentétek jellemzik, egy kérdésben mégis egyet tudott érteni,
ez pedig a költségvetési kiadások területe.
Mivel a monetáris politika az általános vélemény szerint elérte cselekvési lehetőségeinek határát, a leendő elnök a politikai gépezeten vélhetően azt a kart fogja meghúzni, melynek felirata: „költségvetési ösztönzők", még pontosabban: „infrastrukturális kiadások". Tekintve, hogy az állam évtizedek óta a kelleténél jóval kevesebbet költött erre a területre, az ország elmaradott infrastruktúrája mára észrevehetően gátolja a GDP növekedését.
Ráadásul az elmúlt években a védelmi költségvetést is többször megkurtították,
így ezen a területen – különösen a tartósan fennálló globális biztonsági kockázatok fényében – valószínűleg nincs mód további értelmes megszorításokra.
A republikánusok általában a honvédelem támogatóinak számítanak, ezért nem meglepő, hogy Donald Trump is a védelmi kiadások növelése mellett foglalt állást. Mivel mind Trump, mind Clinton egyetértett ebben, a piacok e kilátások egy részét már be is árazták, de mindkét területen továbbra is komoly befektetési lehetőségek vannak még.
Most, hogy a piacokon végre lecseng a választást övező izgalom, a figyelem a Fed és az általa végrehajtandó következő alapkamat-emelés felé fordul majd. Az utóbbi időben az infláció és a bérek is szép lassan emelkedtek, ezért röviddel ezelőttig nagyon valószínűnek látszott, hogy már decemberben megtörténik.
Most viszont ki kell várni, hogy Trump váratlan győzelme milyen hatással lesz erre a döntésre. Ami a 2017-es évet illeti,
az USA gazdasága továbbra is jó formában lesz,
és várhatóan mérsékelt, egyenletes ütemben fog tovább fejlődni. A növekedésnek jót fog tenni az erős munkaerőpiac, az élénk fogyasztás és a lakáspiac talpra állásának folytatódása. Általánosságban elmondható, hogy az USA-ban még mindig számos befektetési lehetőség van, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az üzleti ciklus előrehaladott szakaszában járunk, és mindent összevetve elmondható, hogy az árfolyam-különbözetek magasak, és az értékelési multiplikátorok sem alacsonyak. Ezért a jelenlegi piaci körülmények között nagyon fontos a gondos és szelektív részvényválogatás
Trump elnökké választása növeli a politikai bizonytalanságot is és aláássa a nemzetközi rendszer nyíltságába vetett bizalmat - véli Nick Peters portfóliómenedzser. Bár ezek elvont kockázatok, és nem könnyű felmérni, hogy pontosan hogyan fogják beárazni őket a piacok,
vélhetően legalábbis rányomják majd a bélyegüket a hangulatra.
A szakértő szerint a legjobb, amire Trump elnöksége kapcsán számíthatunk, hogy politikai céljainak érvényesítését a Kongresszus megakadályozza, hiszen nem titok, hogy egyes javaslatait még a republikánusok is ellenzik.
A feltörekvő piacoknak azonban komoly kockázatokkal kell szembenézniük.
Az új elnöknek komoly tervei vannak a feltörekvő piacokat érintő politikai irányelvekkel,
például a vámokkal és kereskedelmi korlátokkal, a NAFTA újratárgyalásával és a devizaárfolyamokat manipuláló országokkal kapcsolatban (ez utóbbi különösen Kína és Korea számára lehet rossz hír).Bár a gazdasági célszerűség enyhíthetné a negatív hatásokat, a piacok reakciója valószínűleg reflexszerű összerándulás lesz – főleg Mexikóban.