A legtöbb adásvétel a főváros legnagyobb kerületeiben; a XI., XIII. és XIV. kerületben, valamint a legnagyobb városainkban történt, míg a legkevesebb tranzakció a funkcionális értelemben városhiányos térségekre jellemző; azaz az északkeleti és délnyugati országrészre.
A lakásvásárlások számát tekintve
a főváros dominanciája érvényesül,
hiszen az első tizennégy helyen a főváros kerületei állnak. Ez érthető is, hiszen a fővárosban a legmagasabbak a nettó jövedelmek, valamint alacsony munkanélküliség és magas vállalkozási kedv jellemző.
Szintén kedvezően alakultak a tranzakciószámok a régióközpontokban és a Balaton-parti járásokban, melyek migrációs célpontok az országban.
Népességre vetítve a legkevesebb adásvétel Északkelet-Magyarországon,
Miskolctól és Nyíregyházától északra fekvő járásokban történt, név szerint az Encsi, Szikszói, Záhonyi, Kisvárdai járásokban. Az említett járások Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatóak, ahol az országos átlagnál magasabb munkanélküliség, alacsonyabb jövedelem, valamint negatív vándorlási mérleg tapasztalható.
Országosan, ahol sok tranzakció történik, ott jellemzően magasabb áron kelnek el a lakások, szemben a kevés tranzakcióval és elvándorlással jellemezhető térségekkel.
Az Otthon Centrum szerint 2016 első 9 hónapjának eladásai alapján a fővárosban a legdrágább kerületek a belvárosban az V. és VI., míg Budán az I. II. III. XII., ezekben
500 ezer forint feletti négyzetméterár jellemzi a társasházi lakásokat.
A panellakások esetében pedig a XI. és XIII. kerület bizonyul a legdrágábbnak, ahol 350 ezer forintos árfekvés a mértékadó. A családi házak Buda hegyvidéki kerületeiben; II. XI. és XIII. kerületben a legdrágábbak 400-500 ezer forintos négyzetméterárral.
A főváros legolcsóbb része a délkeleti városrész (a XVIII.–XXI., XXIII. kerületek), amelyet minden kategóriában a legkedvezőbb árfekvés jellemez 2016 első kilenc hónapjának eladásai alapján. A társasházak esetében 250, a panelnél 230, míg a családi házaknál 200 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző itt. Ezek alapján az látszik, hogy a fővárosi ingatlanárakra egy északnyugat–délkelet lejtő jellemző azáltal, hogy a legdrágább városrészek többségében Észak-Buda kerületeiben, míg a legolcsóbbak a dél-pesti térségben találhatóak.
Vidéken jóval mérsékeltebb négyzetméterárak jellemzőek.
A legdrágább városok mindhárom használtlakás-típus esetében Sopron, Debrecen, Győr. A társasházak esetében 250-300 ezer forintos, míg a panelnél és családi házaknál
210-260 ezer forintos négyzetméterár
jellemzi legdrágább városainkat.