Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 5,4, az
üzemanyag-kiskereskedelemben 7,7 százalékkal
emelkedett az értékesítés volumene.
Az év első kilenc hónapjában a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Szeptemberben már
39. hónapja megszakítás nélkül nőtt a fogyasztás.
Az élelmiszer-forgalom az előző havi 2,8 százalékos ütemről élénkült szeptemberben 3,9 százalékosra, és az első három negyedévben 2,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét.
Az üzemanyag fogyasztása 0,2 százalékponttal haladta meg az előző havi növekedési ütemet, az első 9 hónapban pedig 5,7 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek keresletének 5,4 százalékos éves növekedése viszont elmaradt a szeptemberi 6,1 százaléktól, és tavaly augusztus óta a legmérsékeltebb emelkedést jelez.
Elemzők szerint a reálbérek növekedésének, a foglakoztatás emelkedésének, valamint a stabil fogyasztói bizalomnak köszönhetően az év további részében is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a kiskereskedelmi forgalom idei, folyamatosan tempós növekedését azzal indokolta, hogy a munkaerőpiac kifejezetten "feszessé vált", a reálbérek gyors ütemben emelkednek, illetve a fogyasztói bizalom stabil maradt.
Az elemző szerint az év egészében több mint 5 százalékkal emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom. Jövőre pedig a bővülést segítheti az is, hogy fennmaradhat a nominális bérnövekedés idei üteme, hiszen a munkaerőpiac közel jár a teljes foglalkoztatottsághoz - tette hozzá.
Mindezek mellett valószínűleg a kormány támogató lépéseket tehet a belső kereslet erősítésére, amennyiben a költségvetésben adódik erre tér.
Ürmössy Gergely továbbra is úgy látja, hogy
idén és jövőre is a háztartások fogyasztása lehet a bruttó hazai termék (GDP) növekedés elsődleges motorja,
becslése szerint az idén 2,1 százalékkal, jövőre pedig 2,8 százalékkal nőhet a magyar GDP.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi 5,8 százalék után.
Kifejtette:
a reálbérek 7 százalék feletti mértékben emelkedhetnek,
ami támogathatja a fogyasztás növekedését. Mivel a reálbérek emelkedése akár gyorsabb is lehet - egyes ágazatokban a szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás - a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meghaladhatja a várakozásokat.
Az elemző rámutatott, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét az is, hogy a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek törlesztő részletei csökkennek - jegyezte meg.
Jövőre a már magasabb bázis, valamint a magasabb infláció miatt
mérsékeltebb ütemű reálbér növekedés várható,
amelynek következtében Suppan Gergely 3,5 százalékos növekedésre számít a kiskereskedelmi forgalomban, azonban a háztartások pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása miatt, nem kizárt ennél gyorsabb növekedés sem.
Erőteljesebb lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése akkor is, ha egy markáns munkáltatói bérteher csökkentés hatására lényegesen gyorsul a bérkiáramlás - mondta az elemző.