Amikor számbavesszük, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a vállalkozások, azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több tétel szerepel a listán. Elég csak arra gondolni, hogy a 2008-as válságot követően az elérhető források szűkössége szerepelt a gyakori panaszok között, az elmúlt néhány évben pedig az egészen megdöbbentő ütemben terjedő digitalizációval bővült a kihívások listája.Az egyértelmű, hogy a piaci változásokra, az átalakuló fogyasztói igényekre adott válaszhoz
innovációra, fejlesztésre, beruházásra van szükségük a vállalkozásoknak,
a kérdés csak az, hogy miből finanszírozzák ezeket.
A forrásbevonás kérdése kapcsán igen érdekes kettősségre mutatott rá egy idén nyáron publikált felmérés. A kutatás során megkérdezett hazai vállalatvezetők először a hitelre gondolnak, amikor forrásra van szüksége a cégüknek, azonban az esetek jelentős részében ez csak elmélet marad, mivel a gyakorlatban egy másik konstrukciót választanak és inkább a lízing kínálta lehetőségekkel élnek.
A Magyar Lízingszövetség megbízásából a GfK Hungária által készített felmérés szerint a 100 millió és kétmilliárd forint közötti éves forgalommal bíró hazai cégek közül minden ötödik vesz igénybe valamilyen lízing konstrukciót, a 300 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező társaságok körében pedig még magasabb, 30 százalék ez az arány. A kutatás jól érzékeltette azt is, hogy milyen hatása lehet egy vállalkozásra a lízingnek. A felmérés alapján a növekedésben lévő társaságok közel harmadánál, míg az innovációt végrehajtó cégek 38 százalékánál találkozhatunk ilyen konstrukcióval.
A hazai lízingpiac stabil növekedést mutatott idén, a Magyar Lízingszövetség adatai alapján az év első kilenc hónapjában 360 milliárd forint volt a kihelyezett összeg, ami jelentős,
19 százalékos növekedést
jelent éves szinten. A harmadik negyedévben a géplízing (agrár, építőipar, IT nélküli) esetében még dinamikusabb, 37 százalékos volt a fejlődés.
A személy- és kishaszongépjármű lízing finanszírozás 25 százalékkal, míg a flottafinanszírozás 19 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A lízingcégek arra számítanak, hogy
a következő időszakban folytatódhat a kiegyensúlyozott piaci növekedés.
Az optimizmust erősítheti az is, hogy bőven van még lehetőség új vállalkozások „megszólítására", a már említett GfK felmérés szerint ugyanis a vizsgált cégek közül a legkisebbek körében – 100-300 millió forintos éves árbevétel – még meglehetősen alacsony, 16 százalékos a lízingkonstrukcióval élők aránya.
A lízinget választó cégvezetők szerint lényegesen költséghatékonyabb megoldást jelent, mint a hitel, emellett
gyorsan, egyszerűen juthat forráshoz a vállalkozás.
A Magyar Lízingszövetség novemberben tartott konferenciáján Leon Dhaene, a Leaseurope igazgatója bemutatta a szervezet felmérését, mely szerint azok a kkv-k, amelyek lízingfinanszírozást preferálják, gyorsabban fejlődnek és hamarabb válnak nyereségessé. Ezt egyébként a jelek szerint egyre többen ismerik fel, Leon Dhaene közlése szerint
az európai kkv-k egyre nagyobb részt képviselnek a teljes lízingpiacon.
A Magyar Lízingszövetség honlapján olvasható beszámoló szerint a Leaseurope igazgatója hozzátette azt is, hogy jelentős változásokat generál a technológiai fejlődés, ezzel pedig a gazdasági ágazatoknak, így a lízingszektornak is lépést kell tartania. Példaként hozta fel, hogy ma a fiatalok használni szeretnének egy-egy eszközt, nem pedig tulajdonolni. Az üzleti életben pedig látható trend, hogy
a drága korszerű gépeket a cégek sem szeretnék feltétlenül megvásárolni, csak használni,
ez pedig a lízingpiac számára növekedési potenciált jelent.
A cikk megjelenését a Budapest Lízing támogatja.