Matolcsy: 2019-ig is maradhat az MNB laza monetáris politikája

Kecskemét, 2016. szeptember 15. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart a Közgazdász vándorgyűlésen Kecskeméten 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Hosszú ideig, 2018-19-ig fennmaradhat a jegybank laza monetáris politikája - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

A gazdasági napilap keddi számában Matolcsy György hangsúlyozta: az MNB berendezkedett és beállt egy hosszú távon működőképes alapkamatszintre, amely még abban az esetben is tartható, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (FED) új alapkamat-emelő ciklusba kezd, és erre esetleg válaszol az Európai Központi Bank (EKB) vagy a japán jegybank.

Eddig ismerjük a világot

"Elmentük az alapkamat-csökkentésben addig a mérföldkőig, ameddig ismerjük a világot" - mondta Matolcsy György, megjegyezve, hogy az egy százalék körüli,

a 0,9 százalékos szint a legalacsonyabb, amelynél még tudható, hogyan működnek közgazdasági törvények.

Az MNB elnöke az elmúlt évekhez képest kisebb hatású jegybanki beavatkozásokat, monetáris politikai stabilitást ígért a jövőben.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Arra a felvetésre, hogy egyes elemzők szerint a 310 eurós szintnél erősebb forintárfolyamot nem szeretne a jegybank a nyereségének védelmében, leszögezte:

nem is lehet sem eredmény-, sem árfolyamcélunk".

Versenyképességi fordulat kell

Matolcsy György szerint versenyképességi fordulatra és strukturális reformokra van szüksége az országnak. Kifejtette: a magyar gazdaság potenciális növekedése messze a történelmi trendvonal alatt van, azért, mert az elmúlt huszonöt évben két időszakban jelentősen megtört. "Először 1990 és '93 között, majd 2003 és 2007 között, ezeket a trendvonalakat helyreállítottuk 2010 után" - tette hozzá.

"A monetáris politikai ciklus második félidejében már nem tervezünk új hitelprogramokat, az MNB egy konzervatív gondolkodású jegybank, elsődleges célja a stabilitás.

Most versenyképességi fordulatra van szükség,

ami kifejezetten a kormányzati és az üzleti élet közös döntése, most nekik kell lépni" - emelte ki a jegybank elnöke. Mint mondta: a kormány pénzzel is tudja finanszírozni ezeket a szerkezeti reformokat.

"Az államháztartási hiány ugyan nem mehet 2,4 százalék fölé, de 2,4 százalékig mi azt javasoljuk, hogy ebben az évben és a következő évben is nyugodtan vigye fel a hiányt, és ott költsön, ahol versenyképesség-javulás lesz belőle" - vélekedett Matolcsy György.

Ígéretet tett arra, hogy

a jegybanki alapítványok leépítik állampapír-állományukat

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének kérésére, azonban érzékeltette, hogy nem értenek egyet az EKB elnökének kérésével.

Magyar euró 2030 körül

Matolcsy Györggyel a Frankfurter Allgemeine Zeitungban is ma jelent meg egy interjú. A lap újságírója, Christian Geinitz az MNB elnökével Budapesten folytatott beszélgetése alapján készített írásának alcímében kiemelte: a jegybankelnök az uniós menekültpolitikát hibáztatja a gazdasági gondokért, és legkorábban 2031-ben tartja lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.

"Merő badarságnak" nevezte Matolcsy György Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter követelését, hogy Magyarországot zárják ki az EU-ból. Hozzátette, hogy ennek megvalósítására nincs is jogi lehetőség. Az MNB elnöke kiemelte: "nem Magyarország fenyegeti az összetartást és a demokráciát Európában, sokkal inkább a rossz döntések az EU-ban, amelyeket az emberek feje felett hoztak meg felelőtlen, és részben nem is választott politikusok, mindenekelőtt Brüsszelben".

Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) "körülbelül 3 százalékos" növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.

Hozzátette, hogy az euró "pillanatnyilag nem nagyon vonzó", és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti az eurót, de nem siet ezzel a lépéssel. Az ország messzemenően teljesíti a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, "hallgatólagos előfeltétel" is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve - emelte ki.

Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország 68 százalékon áll, és "15-20 év eltelik még, mire elérjük a 100 százalékot és bevezethetjük az eurót" - mondta Matolcsy György.