Itt a jövő évi bérmegállapodás

Vágólapra másolva!

Megszületett a bérmegállapodás. Varga Mihály azt mondta, hogy valóban megérte várni a mai csúszásra, mivel fontos mérföldkőhöz érkeztek. Azt is mondta: "én eleget tettem annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy béremelésben menjek el a falig, de itt minden partner elment a határáig".

MTI

Vágólapra másolva!

béremelés Varga Mihály kormány Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, hogy

2017-ben:

a minimálbér 15,
a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre,
a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

2018-ban

a minimálbér újabb 8,
a bérminimum 12 százalékkal nő,
és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok

– jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után.

A miniszter további kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre

a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken

az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta.

Elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, "elment a falig", és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

Nem ért véget a bérharc

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, "nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta,

nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken.

Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen - jelentette ki.

Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás - tette hozzá. Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is "leszivárogjon".

A gyáriparosok vállalták a legtöbbet

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet.

"Mi vállaltuk a legtöbbet"

- mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály azt mondta, van olyan cég, amely a társasági adócsökkentés alapján dönti el, hogy befektet-e Magyarországon Forrás: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Elmondta,

jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek,

így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét.

Ez volt a szakszervezetek javaslata

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a VKF-en elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy

a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre azt mondta, a garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépés Fotó: Szabó Gábor - Origo

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek.

Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat az MTI által megkérdezett munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

A cégeknek fájni fog

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat,

a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható,

hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása,

hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés

- tette hozzá.

Az iparszövetség elnöke szerint a helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre. Mindez eredményezheti majd, hogy minden érintett elégedett lehet az intézkedéssel, a szövetség számítása szerint 2017-ben "egálba kerülhetnek" a kisvállalkozások, 2018-ban pedig erősödik az uniós pályázatok kedvező hatása.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. Hozzátette: a munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő,

ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a fekete munka erősödni fog.

Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához - mondta Németh László.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint

a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól,

a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a "túlhúzott" minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet.

A tárgyaló felek közül

a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást,

ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak - fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.

"Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.