Miközben az S&P 500 index átlagosan 1,5 százalékos kilengést mutat az amerikai elnökválasztások utáni napon, a történelmi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a kezdeti hangulat nem tükrözi a következő időszak mozgásait. Az első nap nyereségei vagy veszteségei ugyanis
csupán az esetek kevesebb mint felében jelezték előre a következő 12 hónap mozgásait
– írja a Bloomberg.
Tekintettel arra, hogy a választások után a piaci reakciókat igen nehéz megjósolni, és rendkívül kockázatos ilyenkor megjátszani a változásokat, fontos lehet látni, hogy a múltban milyen irányokat vettek az amerikai részvények az eredmények közzététele után.
Az 1928 óta tartott 22 választás során az S&P 500 index 15 alkalommal, átlagosan 1,8 százalékkal csökkent, miután lezajlott a szavazás.
Ezen esetekben azonban kilencszer a részvények irányt váltottak, és emelkedést mutattak a következő 12 hónapban.
Semmi nem jelzi jobban az első nap és a következő 12 hónap között fennálló eltérést, mint a piacok reakciója Barack Obama megválasztása után. Amikor 2008-ban, a válság közepén Obama elnök lett, kétnapos piaci szakadás következett, amely 2 ezer milliárd dollárnyi értéket söpört ki globálisan a részvénypiacokról. Nem volt jobb a helyzet 2012-ben sem, amikor a választás után szintén kétnapos esés következett, melynek eredményeként az S&P 500 3,6 százalékot gyengült. Ez akkor az év legnagyobb csökkenésének számított.
Mindezek után a helyzet jelentősen megváltozott, és az S&P 500 index 13,3 százalékos éves átlagos nyereséget produkált a 2008. november 4. utáni 12 hónapban. Ez pedig a megelőző 12 adminisztrációból 9-nél jobb teljesítmény volt.
A fentiekből az következik, hogy a piacok a választások után csapkodnak, és igyekeznek gyorsan felmérni, hogy az új elnök milyen hatással lesz majd az árfolyamokra. Ezt követően viszont lecsillapodik a helyzet, és elindulhat a higgadtabb kereskedés.
A történelmi számokból az látszik, hogy 1930 óta az S&P 500 a választási évek novembereiben 19,2-es 30 napos átlagvolatilitást produkált, ami több mint 20 százalékkal haladja meg a 15,7-es historikus átlagot. Hétfőn azonban a 30 napos volatilitás 16,8-es volt, ami viszont
55 százalékkal marad el a teljes novemberi átlagtól,
amibe választási és nem választási évek is beleszámítanak.
Jóllehet a piacok Donald Trump megválasztását tartják a legnagyobb kockázatnak, a Storebrand Asset Management befektetési stratégája szerint a jelenlegi félelem túlértékelt. Dagfin Norum a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, Trump esetleges győzelme csupán rövid távú volatilitást okozna, de utána megnyugodna a helyzet. Éppen ezért az európai és az amerikai kötvénypiac összevetésekor a stratéga az amerikai hiteleket részesíti előnyben, mivel az USA-ban nagyobb felpattanásra számít.
Ezzel párhuzamosan Norum
a legnagyobb kockázatot valójában a jegybankokban látja.
Nevezetesen abban, hogy a központi bankok hogyan és milyen kommunikációs stratégiák mellett lépnek a kamatemelések útjára. Hangsúlyozta, minden döntést kellő óvatossággal kell meghozni, máskülönben a piacok nem fognak tudni ellenállni a nagyobb ütéseknek.