Korábban meghirdetett gazdaságpolitikai programjában "adózási forradalmat" ígért Donald Trump, az USA leendő elnöke, aki elsősorban a vállalkozások terheit csökkentené nem is titkoltan abból a célból, hogy minél többen hazahozzák a magas adóterhek miatt külföldre vitt vállalkozásaikat.
Egyszeri, tíz százalékos adóval csalogatná haza az amerikai cégek külföldön tartott profitját, amelynek összegét több ezer milliárd dollárra becsülik.
A vállalkozások nyereségadójának legmagasabb kulcsát a jelenlegi 35 százalékról 15 százalékra csökkentené.
Az adókulcsok számát is megváltoztatná, a legmagasabb sávba tartozók adóterhét pedig mérsékelné.
Az amerikai munkahelyek számát a kampányban elhangzott ígéretei szerint protekcionista lépésekkel is növelné. Első körben az 1994 óta működő
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) tárgyalná újra, ami Mexikó szempontjából meglehetősen kedvezőtlen lenne,
Trump ugyanis változtatna az eddig alkalmazott vámszabályokon, és eddigi kijelentései szerint akár a 35 százalékos védővám bevezetésétől sem riadna vissza.
Az idén februárban több éves tárgyalás-sorozat után végre tető alá hozott Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt (TPP) is átszabná, igaz ezt a szerződést még egyetlen érintett tagállam sem ratifikálta.
Trump célja az olcsó ázsiai import visszafogása lenne, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. A TPP-ben részt vevő több országban ( a NAFTA-államok, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Malajzia, Szingapúr, Vietnám, Peru, Chile és Brunei) könnyen növekedhet a kínai kereskedelmi befolyás, márpedig a TPP egyik elsődleges célja az USA szempontjából éppen Kína leválasztása a Csendes-óceáni térségtől.
Ami Kínát illeti,
Trump a kampányában többször tett utalást arra, hogy a túl olcsó áron az USA-ba érkező kínai termékekre 45 százalékos büntetővámot szabna ki, ez az intézkedés azonban könnyen visszaüthet.
Peking az elmúlt években már többször bizonyította, hogy ilyen lépésekre azonnal vámemeléssel reagál, márpedig ez az amerikai exportőröknek jelentene kárt és akár kereskedelmi háborúhoz vezethet.
A protekcionista vonalhoz illeszthető, hogy Trump az Unióval évek óta tárgyalás alatt lévő transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásért (TTIP) sem lelkesedik, nem véletlen, hogy az uniós vezetők Trump győzelméhez gratuláló levelükben kifejezetten sürgették a TTIP tárgyalások folytatását.
A másik nagyszabású gazdaságpolitikai változtatás
az Obamacare néven ismert társadalombiztosítási program radikális átalakítása lenne,
célja, hogy a legszegényebbek is egészségügyi ellátáshoz jussanak, de Trump programjának részleteiről eddig nem sokat lehet tudni.