Nem éri meg az utolsó napokban karácsonyfát venni

Debrecen, 2013. december 22. Fenyőfát árusító hely Debrecenben 2013. december 22-én. A kereskedők tapasztalata szerint sokan az utolsó napokban veszik meg a fenyőfát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A nagyvárosokban több fenyőt vásárolnak karácsonykor az utóbbi években, és az internetes értékesítés is növekszik. Ugyanakkor a termelők tapasztalata szerint, ha nem is jelentős a csökkenés, de évről évre összességében kevesebb fenyőt tudnak eladni. Igaz, akik vesznek élő fenyőt, egyre inkább a nordmannt keresik, a legdrágább fajtát. Az átlagárak évek óta változatlanok, csakhogy valójában nincs is olyan, hogy átlagár, mert a méterárak mellé sok árusnál hozzátartozik a „minőségtől függően” kitétel.

A Magyar Díszkertészek Szövetségének becslése szerint évente 2-2,5 millió fenyőt vágnak ki Magyarországon, ebből – főleg a lucfenyőből – csak csekély mennyiséget visznek külföldi piacra.

Több ezer magyar család él fenyőfatermesztésből:

összesen körülbelül 1500–2000 hektáron termesztenek fenyőt, és csak néhány 25–30 hektáros gazdaság van, a zöme pár hektáron gazdálkodó kistermelő. Ők maguk ültetik és nevelik 5-8 éven át – vagy akár 12 évig is – a fákat, vagyis nem a természetes erdőket pusztítja a karácsonyfaszezon.

Ugyanakkor az utóbbi években egyre többen választották inkább a műfenyőt, és nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem mert hosszú távon kevesebbe kerül: egyszeri, átlagosan 5–20 ezer forintos beruházás, de nem kell kidobni egy alkalom után. Ebből viszont az is következik, hogy a műfenyők forgalma egy idő után stagnálni kezd, ami idén már érezhető – mondta az Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke, Biza Klára az MTI-nek.

Surdon már a múlt héten elkezdték a fenyők kivágását: erről a kistelepülésről származik nagyjából minden negyedik eladott karácsonyfa egy-egy évben Forrás: MTI/Varga György

Az ország „karácsonyfa-nagyhatalma” már évek óta egy délnyugat-magyarországi alig 700 fős település, Surd, ahol szinte az egész lakosság fenyőtermesztésből él. A bevételeik 90 százaléka decemberben keletkezik, és

a termelőknek körülbelül 30 százalék hasznuk van egy-egy fán”

– válaszolta az Origo kérdésére a polgármester. Kanász János azt is mondta: lehetne akár ennek a kétszerese is a termelők haszna, de az árusítás magas költségei miatt a piaci ár már nagyjából a kétszerese, háromszorosa a termelői árnak. Persze a fa fajtájától és minőségétől függően elég változó, hogy a kereskedő mennyiért vesz át egy fát a termelőtől, de a polgármester szerint az átlag körülbelül 2500 forint.

Az árusítás legnagyobb tétele a helybérleti díj.

Az Origo által megkérdezett egyik őstermelő elmondta, hogy egy bevásárlóközpont parkolójában árul, de nem tudja közvetlenül az áruházlánctól bérelni a területet, hanem több közvetítő cég is közbeiktatódik, és persze mindegyik rátesz a helypénzre. Az eredetileg még kedvezőnek is nevezhető, közel 60 ezer forintos díjból így lesz 190 ezer forint, aminek kigazdálkodásához nagyjából 150–200 fát kell eladni.

Akár fél-egymillió forintos költség hetente

Országos átlagárakat a helybérlet esetében is elég nehéz mondani: a fővárosi piacokon 500 és 1200 forint között van a négyzetméterár egy napra. Ezzel számolva egy fenyőkereskedőnek száz négyzetméteres árusítási terület bérlése hetente átlagosan 600 ezer forintjába is kerülhet, és akkor még a szállítás és a tárolás költségét nem számoltuk, illetve a lakhatás és a szállás költségét, ha egy termelő maga viszi a piacra a fáit.

Surdon nagyjából csak a termelők negyede árul saját maga a piacon – főleg a fővárosban és a környező nagyvárosokban –, a többiek inkább eladják helyben a kereskedőknek, az a biztosabb – mondta a polgármester. A magas költségek miatt azonban a kereskedőknek is meg kell dolgozniuk a pénzükért, és az ő hasznuk sem túl magas egy-egy fán: körülbelül 500 és 1000 forint között lehet, legalábbis az ország délnyugati részén.

Ugyanakkor van két megoldás a piaci helypénz kikerülésére. Az út menti árusítás alkalmi engedéllyel, vagy az online kereskedelem. Az őstermelői engedéllyel rendelkező utcai árusok decemberi megszaporodását viszont nem nézik túl jó szemmel a konkurens kertészetek, hiszen így ők az iparűzési adó és egyéb járulékok alól is mentesülhetnek.

Az online karácsonyfa-kereskedelem viszont csak pár éve kezdett el beindulni.

„Négy éve működünk, és azóta minden évben bővül a vásárlókörünk. Egyelőre még a magánvásárlók vannak döntő többségben, de egyre több cég is rendel tőlünk karácsonyfát” – mondta az Origónak Szilágyi Gergely, a Karácsonyfawebshop.hu vezetője. A forgalmukra jellemző, hogy például a december 22-i kiszállítás időpontja már december előtt be is telt. A kiszállításkor legalább három, az előre megadott paramétereknek megfelelő fenyő közül választhat a vevő, és ha egyik sem megfelelő, még egy kört tesz a szállító.

A cégvezető elmondta, hogy zömében Dániából szerzik be a nordmannfenyőket. Hogy a prémiumminőségű fákat ennek megfelelő, magasabb áron kínáló cég forgalma egyre nő, azt a trendet támasztja alá, amit a kertészetek és a termelők is tapasztalnak, hogy

a legdrágább fajta, a nordmannfenyő kezd népszerűbb lenni a legolcsóbb lucnál.

Valószínűleg azért, mert akinek van annyi pénze, hogy minden évben élő fenyőfát vásároljon, az jól megnézi, mire adja ki a pénzét, és a nordmann- vagy az ezüstfenyő amellett, hogy dúsabb és hosszabbak a tűlevelei, kevésbé is hullajtja őket, mint a luc. (Bár a luc illatát tartják sokan az igazi karácsonyi fenyőillatnak, így például fenyőágként inkább a lucot veszik.)

A termelők általában már szeptember környékétől tudják, melyik fákat értékesítik majd viszonteladóknak decemberben Forrás: MTI/Varga György

Az online kereskedő azonban megjegyezte azt is, hogy egyre nagyobb a kínálat az itthoni, nagyobb nordmannfenyőkből, mert

most kerülnek piacra a 8-10 éve ültetett dán csemetékből felnövő fák.

Mivel ezeket a dániaihoz hasonlóan kultivált környezetben nevelték, a nordmannfenyők hazai felhozatala közelít a dániaihoz, de egyelőre még nem éri el azt a minőséget Szilágyi Gergely szerint. A nordmann fajta növekvő népszerűségéből az is következik, hogy a fenyőtermelők által tapasztalt, némileg csökkenő eladott darabszámmal a bevételeik nem feltétlenül csökkennek, hiszen az értékesített fák között egyre nagyobb arányt képvisel a legdrágább fajta.

A fővárosban is tapasztalható némi csökkenés

Mivel nehéz megmondani, hogy összességében több vagy kevesebb fenyőfát vásárolnak-e évente, megkérdeztük, mennyit dobnak ki karácsony után a fővárosban. 2012-ben még 620 tonnánál több fát gyűjtött be a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. az év első másfél hónapjában, 2013-ban azonban már csak alig 400 tonnát. 2014 óta pedig minden évben 490 és 350 tonna között hullámzik a begyűjtött mennyiség. A kidobott karácsonyfák egyébként a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek, és több tízezer budapesti háztartás távfűtését és áramát állítják elő belőlük.

Hogy mennyibe kerül majd idén a karácsonyfa, azt nehéz megmondani. A Magyar Díszkertészetek Szövetsége szerint az átlagos méterárak így alakulnak:

• lucnál 2500–3000 forint
• ezüstfenyőnél 4500–5000 forint
• nordmannál pedig 7000–8000 forint

Azt azonban a szövetség is jelezte, hogy a nagyobb fákat darabárban kínálják, illetve a minőségtől is függ egy-egy fa ára.

Az sem mindegy, melyik városban kínálják a fenyőt.

Például közel kétméteres lucokat tavaly a bekerülési árért, 1500 forintért sem lehetett eladni Ajkán, viszont ugyanezeket a fákat Győrben 2500–3000 forintért rövid idő alatt értékesítette egy kollégám” – mondta az Origónak Veszpréminé Vértesi Erika dísznövénykertész, a Fenyőfa.hu működtetője. Az őstermelő azt is elmondta, hogy ő kezdetben olcsóbban adja a fákat, hogy minél több elkeljen, és a befektetés biztosan megtérüljön. Könnyen előfordulhat tehát, hogy aki az utolsó napokban keres karácsonyfát, magasabb árakkal találkozik.

Sok magyar családnak és munkásnak ad megélhetést a decemberi karácsonyfaszezon Fotó: Bielik István - Origo

A legtöbb gazdaságban ezekben a hetekben kezdték a fenyők kivágását, és vagy már most hétvégén vagy a következőn kezdik el az árusítást a legtöbb városban. Azért sem biztos, hogy megéri az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást, mert

a gazdaságok jellemzően minden értékesítésre szánt fenyőt mostanában vágnak ki,

így karácsony előtt sem lehet nagyobb valószínűséggel „frissebb” fákat venni, sőt. Persze, aki frissen vágott fenyőt szeretne, arra is van lehetőség a legtöbb termelőnél, de ez általában igencsak megnöveli az árat. Olyan ajánlatra is lehet bukkanni az interneten, hogy fénykép alapján kiválasztható előre az áhított fa, megbeszélt átvételi időponttal.