Legfőbb vagyonunk a saját lakásunk

Vágólapra másolva!

Ha vagyonról vagy hosszú távú megtakarításról van szó, jóformán csak az ingatlanok birtoklásában bíznak a magyarok. Ezt a magunkról már korábban kialakított közkeletű vélekedést alátámasztotta az az egyedülálló nemzetközi felmérés, aminek eredményeiről a minap közölt tanulmányt a jegybanki Hitelintézeti Szemle. Az elemzésből kiderül az is, hogy a pénzügyeket tekintve a válság óta jóval óvatosabbak vagyunk. Olyannyira, hogy számos nyugati államban ma már arányosan is több az adóssággal rendelkező polgár, mint Magyarországon. Nálunk viszont a megtakarítások 80 százaléka a háztartások 15 százalékának kezében van, ezen a téren tehát kiugró az egyenlőtlenség.

Origo

Vágólapra másolva!

vagyon háztartás

A vagyon nálunk az esetek többségében azt az ingatlant jelenti, amelyben élünk – derült ki abból a felmérésből, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Központi Bank indított útjára a 2008-as pénzügyi világválság után.

A 2008 és 2010 között tizenöt eurózónába tartozó uniós országot, majd a 2014-es második hullámban további öt tagállamot – köztük hazánkat – is érintő, Household Finance and Consumption Survey (HFCS) elnevezésű program az első olyan kutatás volt, amelyik viszonylag teljes képet tudott adni a háztartások vagyonáról.

A kérdőíves felmérés alanyai számot adtak hiteleikről, megtakarításaikról, valamint az ingó és ingatlan vagyontárgyaikról. Ez utóbbinál az összesített adatokból kitűnik:

a magyar háztartások 84 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, ami kiugróan magas arányt jelent: ezt a felmérésben részt vevő országok közül csak Szlovákia haladta meg közel 90 százalékkal.

Ugyanakkor Németországban csak 44, Ausztriában pedig majdnem 48 százalék a saját ingatlanban működő háztartások aránya, ami egyben azt is jelzi, hogy az is megszokott dolog, ha valaki albérletekben éli le az életét.

Érdemes még megemlíteni, hogy nálunk

a háztartások 23 százaléka második ingatlannal is rendelkezik, ami jellemzően nyaraló, telek, garázs vagy családi gazdaság.

Az ingatlanok központi szerepét jelzi a magánvagyonokon belül az is, hogy a magyar háztartások döntően a lakások megszerzése, felújítása érdekében vesznek fel hiteleket. Illetve a tulajdonukban lévő lakóingatlant használják fedezetnek: a felmérésben is szereplő eredmények szerint

hazánkban közel 800 ezer háztartás rendelkezik a lakás megszerzésével vagy felújításával kapcsolatos kölcsönnel.

Elsősorban az alacsony jövedelműek és a módosabbak adósodnak el.

Az előbbiek a mindennapi megélhetésükhöz használják gyakran a fogyasztási hiteleket, az utóbbiaknál leginkább a lakásvásárlás a cél.

Összességében a háztartások közel egyharmada (32 százaléka) rendelkezett 2014-ben valamilyen adóssággal.

Figyelemre méltó, hogy a korábbi felmérésekben ez az arány még magasabb, 44 százalék volt, ami egyértelműen jelzi, hogy

sikerült megszabadulnunk a hiteleink jelentős részétől.

Ennek köszönhetően már az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy a magyar a legeladósodottabb nemzetek közé tartozik. Sőt, az adóssággal rendelkező háztartások arányát tekintve az eurózónában végzett korábbi felmérés átlaga alatt vagyunk: 2010-ben ez az adat 43,7 százalékos volt. Hat évvel ezelőtt Hollandiában, Máltán és Cipruson a háztartások 65 százaléka törlesztett valamilyen kölcsönt, de Finnország is 60 százalék körül járt, Írországban pedig 2013-ban 57 százalékot mutatott a felmérés.

A HFCS program a legszembetűnőbb adatokat a megtakarítások terén mutatta ki hazánkban. A legtöbben bankszámlán tartjuk a pénzünket, más eszközt nemigen veszünk igénybe.

Míg a felmérés szerint bankszámlával szinte az összes háztartás rendelkezik, csak egyötödükre jellemző a befektetés. Ebben szerepet játszik az, hogy a többségnek nincs ilyesmire pénze: a megtakarítások 80 százaléka a háztartások 15 százalékának kezében van. E téren tehát kiugró az egyenlőtlenség. Ahogy nő a jövedelem, annál több a kockázatosabb befektetési termék.

Csak a háztartások szűk köre – 5-15 százaléka – rendelkezik kötvény- vagy részvénypiaci érdekeltséggel, üzletrésszel. Ugyanakkor több mint 70 százalék számára nem áll rendelkezésre akkora összegű pénzügyi vagyon, amellyel egyéves fogyasztást fedezni lehetne, 60 százalék megtakarítása pedig még hat hónapra sem elegendő.

Azok viszont, akik tudnak tartalékolni, elsődlegesen a váratlan kiadások fedezésére teszik félre a pénzt. A második-harmadik legkedveltebb cél az időskor várható terheinek enyhítése, valamint a gyermekek támogatása. A pénzügyi befektetés, vállalkozás beindítása pedig általában a lista végére marad.

Lehetőségeinkhez képest okosabban gazdálkodunk tehát, ugyanakkor – az adóssággal csökkentett nettó vagyonunkat illetően – lemaradásunk az eurózóna tagországaihoz képest továbbra is szembetűnő.

Háztartásonként átlagosan 50 ezer euró közelében jár, miközben a felzárkózási célként gyakran emlegetett szomszédos Ausztriában több mint ötszörös hozzánk képest ez az érték.

(Boldizsár Anna – Kékesi Zsuzsa – Kóczián Balázs – Sisak Balázs tanulmánya alapján)