A rendszeres vagy eseti megtakarítással rendelkezők
alig 34 százaléka gondolkodik öt évnél hosszabb időtávra,
negyedük azonban egy évnél sem lát előbbre. Ha a megtakarítások célját tekintjük, rendkívül alacsony, alig
hat százalék azoknak az aránya, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással.
A többség inkább a mindennapokat érintő, kevésbé távoli célok érdekében tesz félre jövedelméből. A megtakarításra képes korosztályok közül elsősorban a harmincas, városi, felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy nyugdíj-előtakarékosságban gondolkozzanak.
A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók
60 százaléka nem tartja fenntarthatónak az állami nyugdíjrendszert,
66 százalék pedig – ennek ellenére – az államtól reméli nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát. A nyugdíjbiztosítás iránt érdeklődők 52 százaléka 5–20 ezer forint közötti összeget lenne hajlandó havonta nyugdíjcélra félretenni, és átlagosan 150 ezer forintos havi járadék mellett tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjazása után is.
Az immár két éve állami támogatást is élvező nyugdíjbiztosítások megjelenése komoly előrelépést jelenthet ebben a tekintetben is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Azzal, hogy a jogszabály rögzíti, hogy
a nyugdíjcélú megtakarítások csak a nyugdíjba menetelkor hozzáférhetők,
elősegíti a lakosság hosszabb távra történő öngondoskodását is – tette hozzá.
A nyugdíjbiztosítások az elmúlt két év alatt komoly növekedést könyvelhettek el, a szerződések darabszáma év végére megközelítheti a 200 ezret – jelentette ki a Mabisz főtitkára.