A bankközi kamatlábak, majd az arany árfolyamának illegális befolyásolása után
most az ezüst árának manipulálásáról derültek ki újabb bizonyítékok.
A Deutsche Bank ugyanis a Bloomberg információi szerint kiterítette a lapjait, és megnevezte azokat a bankokat, amelyekkel összejátszva „határozták meg" az ezüst napi árfolyamát.
A német nagybank ugyan nyolc hónappal ezelőtt egyezett ki a felügyeleti hatóságokkal az arany és az ezüst árának mesterséges mozgatásával kapcsolatban, de a felperesnek most kiadta azokat az iratokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy nem egyedül követte el a csalásokat.
Az ügyben a UBS, az HSBC és a Bank of Nova Scotia is szerepel, de felmerült a Barclays, a BNP Paribas, a Standard Chartered és a Bank of America neve is,
utóbbiak egyelőre hallgatásba burkolóztak.
A történet pikantériája, hogy a 2012-ben kirobbant aranyárbotrányban is ugyanezek a bankok vettek részt: a Barclays, a Bank of Nova Scotia, a HSBC és a BNP Paribas. Akkor elismerték, hogy egymással összejátszva módosítgatták az arany árát, és a spekuláción óriási összegeket kerestek.
2014-ben a Deutsche Bank váratlanul kiszállt az arany és az ezüst bizniszből,
vagyis abból a banki körből, amely napi szinten meghatározta a nemesfémek árát. A bank lépését a bankfelügyeleti és piaci források egyértelműen azzal a gyanúval kötöttek össze, hogy sáros mindkét nemesfém árának mesterséges kialakításában.
Az arany és az ezüst árát úgy tudta ez a szűk banki kör együttesen manipulálni, hogy a hivatalos jegyzést naponta kétszer előre meghatározott időben konferenciahívással állapítják meg. Nemesfém-piaci kereskedők már korában utaltak arra, hogy az ebben részt vevő bankok egymással összejátszva tisztességtelen piaci magatartást folytattak, és így tehettek szert jelentős haszonra.
Az arany árának utólagos vizsgálatakor már korábban átnézték a felügyeletek az egy napon belüli árfolyamváltozásokat 2001-től 2013-ig, és
megállapították, hogy 2004-től kezdve a délutáni konferenciahívások időpontjában az arany ára rendszeresen jelentősen elmozdult.
Az ügyet az európai és az amerikai tőzsdefelügyelet mellett az FBI is vizsgálta,
nekik is feltűnt, hogy az indexek nyilvánosságra kerülése előtt gyors árfolyammozgások következtek be,
tehát a nagybankok megbeszéléséről kiszivároghattak információk. A bennfentes kereskedéssel a kereskedési robotok néhány másodperc alatt is eladhattak vagy vásárolhattak aranyat és ezüstöt néhány jól értesült ügyfél megbízásából.
A bennfentes kereskedelem vádját egyébként az is erősíti, hogy a bankközi kamatlábak manipulálásának botrányában is majdnem ugyanezt a banki kört marasztalták el korábban a tőzsdefelügyeletek. Akkor a Deutsche Bank 725 millió eurót, a francia Societe Generale 446 milliót, a Royal Bank of Scotland 391 milliót, az amerikai JP Morgan 80 milliót, a Citigroup pedig 70 millió eurót fizetett bírságként.
Az ezüst árfolyam-manipulálásának ügyében felmerült többek között a Standard Chartered bank neve is, amelyet pénzmosás miatt bírságoltak meg korábban.