Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2016-ban nem csak a hazai, hanem a külhoni boltokban is többet költöttek a magyar családok, a vásárlási célú utazások adatait mérlegelve. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, harmadik negyedéves adatai szerint nem csökkent a július-szeptember közötti időszakban sem a bevásárlóturizmus.
A határokon túli bevásárlóturizmus 50 százalék felett nőtt, a hazai kiskereskedelemi boltokban mért 5 százalékos növekedési ütemhez képest. Nőtt a vásárlási célú kiutazások száma is 2015-höz képest - írja a blokkk.com.
A bevásárlóturizmus
elsődleges mozgatórugója az ár,
de sokat nyom a latba a választék is. Az elmúlt hónapokban olcsó volt az üzemanyag, ami alaposan lenyomta az utazás és így a bevásárlás végső költségeit és sokat számít a valuták árfolyammozgása is.
A magyar bevásárló turisták kedvenc célpontja Ausztria volt, ami nem éppen az olcsóságáról híres ország.
| 2015 | 2016 | |
| Ausztria | 19,9 | 28,5 |
| Szerbia | 2,0 | 10,6 |
| Szlovákia | 7,7 | 8,8 |
| Ukrajna | 3,1 | 4,3 |
| Románia | 2,3 | 3,4 |
KSH, első három negyedév adatai, érték: milliárd forint
A családok hazai bevásárlásaihoz mérve a bevásárlóturizmus részaránya 1 százalék körül mozog, aminek értéke 2016-ban megközelítheti a 100 milliárd forintot, ennyit lefaragva az itthoni vásárlások növekedési üteméből.
Magyarországra is jönnek vásárolni a szomszédos országokból, az ide irányuló bevásárlóturizmus (amikor az utazás fő célja a vásárlás) értéke
118 milliárd forint volt,
a 2016. első három negyedévi KSH adatok szerint.
Természetesen a turistáskodásnak sokféle célja lehet, nem csak a bevásárlás. Az egynapos kiruccanások költekezésében azonban a legnagyobb súlya a bevásárlóturizmusnak van. Minden külhoni turistáskodás költségét (a többnapos utazásokét is) egybevetve egyébként 600 milliárd forint felett mozog a költekezés mutatója.
