„A nagy külföldi előadók koncertjeiben mindig van egy meglepetésfaktor, nem lehet tökéletesen előre jelezni, hogy mennyire lesz sikeres" - mondta Kovács Zoltán, a Broadway Jegyiroda ügyvezető igazgatója. Lindsey Stirlingnél például kellemes meglepetés volt tavaly nyáron, hogy nagyon gyorsan megtöltött egy hatezres színháztermet. De a Deep Purple legutóbbi koncertjén sokkal kevesebben voltak, mint ahogy azt a szakma várta.
Egy koncert sikeressége nagyon sok mindentől függ - véli Kovács. A legfontosabb faktor talán az, hogy milyen más rendezvények vannak közel hozzá időben. De annak idején Elton John arénakoncertjének valószínűleg az ártott sokat, hogy egy évvel korábban, ingyen lehetett elmenni rá a Kapcsolat Koncerten.
A lemezeladások csökkentek, viszont többen járnak koncertekre"
- mondta Borsos László, a Live Nation Magyarország ügyvezetője.
A zeneipart az elmúlt 15 évben teljesen átrajzolta a lemezeladások eltörpülése. Hogy mennyivel kevesebb albumot vesznek, azt jól példázza, hogy amíg a 90-es évek közepén 50 ezer eladott példány után járt az aranylemez Magyarországon, addig manapság 2000 a határ, azaz huszonötszörös a visszaesés.
Ez viszont jót tesz a koncertbiznisznek, hiszen a zenekarok többet vannak úton, muszáj nekik, mert valahogy kompenzálni kell a kieső bevételeket. És van még egy oka a sűrűbb turnézásnak. Egész egyszerűen nő rá a kereslet.
Igenis van igény az élőzenére"
- mondta az ügyvezető.
A nagy külföldi előadókról általában már egy évre előre lehet tudni, hogy nagyjából merre fognak turnézni. Van, hogy a zenekar küld ajánlatot a koncertszervező irodáknak, és van hogy ők keresik meg a bandákat.
A koncertbiznisz annyiban speciális piac, hogy az átlagosnál sokkal jobban ki van téve a kínálatnak. Azaz a zenekaroknak. A kulcs az, hogy a szervezőknek sikerül-e olyan bandákat Magyarországra hozni, amelyek éppen a csúcson vannak (One Republic, Imagine Dragons), olyanokat, akik már többször bizonyítottak, és több teltházas, nagyon jó bulit csináltak (Depeche Mode), vagy olyanokat, akik bármilyen körülmények között teltházat csinálnak (Red Hot Chili Peppers).
„Hál, Istennek egyre többen járnak koncertekre Magyarországon" - mondja Kovács. Ez a jó tendencia viszont egy plusz kihívással is jár.
A közönség ingerküszöbe ugyanis egyre magasabb.
„Most már az olyan relatív kisebb klubokba is világsztárok járnak, mint az Akvárium, vagy a Dürer Kert. Ebben a környezetben nehezebb egy nagy helyet megölteni. Tizenöt éve még kb. 8-10 nagy nemzetközi előadó jött Magyarországra egy évben. Most viszont egy hónap alatt jön ennyi."
Sokba kerül egy nagy zenekart idehozni.
Maga a gázsi a nagy zenekaroknál a költségekkel csökkentett bevétel 85-90 százaléka.
„A versenyképes gázsit már csak azért is nehéz kigazdálkodni, mert nagyon magas az ÁFA" - mondta Borsos. A magyar piacnak ez komoly versenyhátrányt jelent a régióban.
A környező országokban a koncertek ÁFA-ja 10-12 százalék körül van, nálunk viszont 27 százalék,
ez tovább nehezíti az árazást.
Nagyon sok koncert (a tervezettek kb fele) hiúsul meg azon, hogy nem tudják megoldani a mindenkinek jó jegyárat. Az árazásnál két ellentétes erő hat, az egyik a zenekar gázsija, a másik a piac tűrőképessége (azaz annak a határa, hogy maximum mennyit lehet elkérni a jegyekért). Ez a két halmaz van, hogy nem metszi egymást,
ilyenkor inkább neki se állnak a szervezésnek.
A koncertszervező szakmát a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a legtöbb iparágat. Borsos László szerint ennek az is lehet az oka, hogy a stadionkoncertek már-már luxus szolgáltatásnak számítanak.
A drágább dolgokat pedig mindig kevésbé sújtják a recessziók hatásai.
A nemzetközi önálló koncertekből egy évben mintegy 3-6 milliárd forint folyik be Borsos becslése szerint, miközben a Sziget Fesztivál egyedül kitermel kb. 10 milliárdot.