A kiválasztott vállalkozások csoportját alfastartupnak hívják. A médiaadatelemző Whitereport alapítója, Incze Kinga a helyszínről, New Orleansből mesélt benyomásairól az Üzletrésznek. Cégük a napokban kerül megméretésre, tapasztalataikról akkor beszélgetünk majd, ha hazatértek.
New Orleans beceneve Big Easy.
A város tényleg nagy és laza,
közepén a francia negyeddel, ez a budapesti bulinegyed karib beütésű változata. A turisták a poharaikkal vándorolnak egyik helyről a másikra. Nem csoda, hogy éppen itt egy
kocsmatúrával kezdődött az alfastartupok, a kiállításra kiválasztott innovációt képviselő cégek képviselőinek ismerkedése.
Mi, a White Report csapata az 1852-ben alapított Tujague's bárban kezdtünk, ahol a szellemek mellett 1996 óta a Krew d'état nevű Mardi Gras társaság székel. Aztán a következő helyen megismerkedtünk a hétezer fős helyi vámpírközösség hegyesre reszelt szemfogú vezetőjével. A kisebb csoportok végül egy óriási kocsmában találkoztak össze, ahol már követhetetlenné vált a kavalkád. A legtöbb résztvevő a kontinensről érkezett, az európaiak valószínűleg kisebbségben vannak.
Kiállításra minden nap más társaság kap lehetőséget. Külön szekcióba szervezték a korábbi évek startupos sikersztorijait is, azokét, akik
a Collisionről indulva érték el sikereiket.
A rengeteg social media, social rating és tartalomterjesztési megoldás mellett sok hardverfejlesztő is megjelent. De nem hiányoztak a közösségfejlesztő, kisebbségeket támogató projektek sem, es meglepően sok HR-megoldassal találkoztunk. Adatcégekből az első nap kevesebbet láttunk, vélhetően a harmadik napon sűrűbben fordulnak itt elő. Amikor a Whitereport Mediabrowser is kiállít majd.
Nekünk az első kiállítási nap az akklimatizáció jegyében telt: szédítő a pörgés a körülbelül másfél futtballpályányi kiállítási csarnokban. Ismerkedtünk a kiállítókkal, hogy kitapasztaljuk, hogyan működik a termékbemutatás ebben a közegben. A befektetőknek, előadóknak és a sajtónak külön helye van a konferencián, es önálló szekciót kapott a Mentor Hours, ahol az alfastartupok az előre kijelölt befektetői mentorral ülhetnek majd le szoros időbeosztásban – mi holnap kerülünk sorra.
Az egyik legérdekesebb megoldás a Roundtable: nem azt a fajta színpadi kerekasztal-beszélgetést jelenti, amely nálunk is megszokott, hanem
sötét függöny mögött zárt körben zajló, tízfős szakmai beszélgetéseket.
A színpadokon előadásokat, versenyt és tréninget lát a közönség.
A kiállítás önmagában nem túl látványos, a legtöbb startup egy laptopon mutatja be a tudományát. Ezt a monotóniát parókával, színes névjegyekkel, tündérszárnnyal igyekeznek megtörni. A börze nem csak befektetőkeresésre alkalmas, sok résztvevő vagy kiállító ügyfelekre vadászik, és az egyes startupok számára is potenciális üzletet jelenthetnek. Egy dolog azonban biztos: itt minden az üzletről szól.
A konferencia szponzorai – és nem csak techcégek – az újdosnágra nyitott globális vállalatok, de például külön standdal állít ki a KPMG is. A tömeg nemre és korra tekintet nélkül színes,
a női vonal azonban még mindig nem túlságosan erősen képviseli magát,
még ha a Collision támogatja is a Women in Tech kezdeményezést. A rendezvényen megkerülhetetlen a networking, a nyitóbulitól közös reggeli edzéslehetőségig mindenre helyet kell foglalni, mindenütt sokan vannak, mindenki nyomul. A konferencia saját alkalmazásával az ismeretlen tömegből kiválaszthatjuk azt, akit meg akarunk szólítani egy rövid találkán – meglepő módon ez működik is a dolog. Ismeretlenek kezdenek beszélgetni, kapcsolatot teremteni. Ám ha végül nem találnak közös témát, mindenki lép tovább.
Incze Kinga