„Az előírások megsértése bírsághoz vezethet, melynek – sajátos paradoxont teremtve ezzel – akár a közbeszerzési eljárásokból való kizárás is a következménye lehet." – figyelmeztetett dr. Zavodnyik József, a Klart Legal versenyjogi szakértője.
A közbeszerzési törvény lehetővé teszi, hogy több ajánlatkérő közösen tegyen ajánlatot, melynek számos indoka lehet: egyebek mellet kapacitásbeli problémák, a munka komplexitása, a szükséges speciális eszközök hiánya.
A közös ajánlattétel esetén a különböző vállalkozások egymás tevékenységét kiegészítve együttesen alakítják ki az ajánlattételi dokumentációt, és közösen vállalják a kivitelezés megvalósítását.
A konzorcium tagjai tehát a közbeszerzési eljárás erejéig összehangolják magatartásukat.
E közben megismerhetik egymás üzletpolitikai döntéseit, üzletileg érzékeny adatokhoz juthatnak hozzá.
Márpedig a versenyjogi megközelítés szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a piacon általa folytatni kívánt politikát. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem a közbeszerzési szabályok, hanem a versenytörvény rendelkezései alapján minősíti a vállalkozások magatartását, egyes cselekményeit.
A versenyjog nem tiltja, hogy a vállalkozások közösen vegyenek részt egy közbeszerzési eljárásban, és azt sem vitatja, hogy ennek érdekében szükséges, hogy egymással együttműködjenek de erre csak a versenyjogi korlátok között kerülhet sor.
Fő szabály, hogy
az együttműködő vállalkozások között tilos a kapcsolatfelvétel, ha az nem közös ajánlattételt célozza.
Ha a közös indulás miatt folytatott egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor fel kell számolniuk az együttműködést. Az is a versenyjogi tilalom megsértését eredményezheti, ha olyan vállalkozások hoznak létre objektív gazdasági indokok nélkül konzorciumot, amelyek önállóan is képesek lennének a siker esélyével indulni a közbeszerzési eljárásban.
A jogszerű együttműködés feltételeiről további részleteket olvashat a Tiszta verseny blogon, mely segítséget nyújt a versenyjogilag kifogástalan kapcsolattartás kialakításához.