Tekintve a körülményeket, nem meglepő, hogy az amerikai dollár index 14 éves csúcsra ért a közelmúltban. Decemberben ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed másodszor emelt kamatot a pénzügyi válság óta, ráadásul belengette, hogy a korábban vártnál több szigorítás következhet 2017-ben. Nem mellékesen a döntést követően kiadott jegyzőkönyv hangvétele két éve a legszigorúbbnak tekinthető.
Ezzel párhuzamosan Európának politikai bizonytalanságokkal kell szembenéznie, melyeket csak erősített a tavalyi brexitszavazás Nagy-Britanniában, illetve az olasz miniszterelnök lemondása. Emellett a Bank of Japan továbbra is tartja a negatív kamatpolitikáját, kiegészítve azt az agresszív kötvényvásárlással.
Mindez pedig
nem csupán a deviza-, de a részvénypiacokra is jelentős hatással van.
Éppen ezért a MarketWatch elemzője, Jeff Reeves olyan kereskedési stratégiákat gyűjtött össze, melyek megfelelőek lehetnek a dollár erejének kiaknázásához, illetve az esetleges csapdák elkerüléséhez.
Köszönhetően a javuló munkaerő-piaci adatoknak, valamint az új amerikai vezetéstől várt élénkítéseknek,
az USA fogyasztói szektorhoz kapcsolódó részvényei szép kilátásokkal várhatták a 2017-es évet.
Mindazonáltal a fentiek tükrében különösen fontos, hogy jelentős eltérés van az elsősorban hazai, illetve a külföldi működésre is erősen támaszkodó cégek között. Az utóbbiakat ugyanis negatívan érintik a mostani komoly eltérések a devizaárfolyamok között.
Példaként említhető a Wal-Mart, amelynél a kedvezőtlen devizaárfolyamok majdnem 2,5 százalékkal fogták vissza az egy részvényre eső nyereséget 2016 második negyedévében. Hasonló helyzetben volt a negyedik negyedévben a Nike, ahol az éves alapú bevétel növekedés a felére zsugorodott a devizanyomás miatt.
Ebből adódóan az elemzés hangsúlyozza, hogy a dollár kiemelkedő ereje mellett különösen nagy figyelmet érdemes szentelni
a multinacionális cégek működéséből fakadó kockázatoknak.
Emellett pedig nem hátrány figyelemmel követni az olyan, elsősorban az USA-ban működő vállalatok, mint a Foot Locker, amely az elmúlt években ragyogó pont volt az amerikai kiskereskedelmi szektorban.
Természetesen –hangsúlyozza az elemzés – a megfelelő diverzifikációt szem előtt tartva, nem a legjobb stratégia kizárólag amerikai papírokba befektetni. A földrajzi diverzifikáció ugyanis legalább annyira fontos, mint a szektorális.
Mindazonáltal attól, hogy valaki európai vagy japán részvényekbe fektet, még egyáltalán nem biztos, hogy ki lesz szolgáltatva a devizakockázatoknak. Vannak ugyanis olyan tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), melyek lényege, hogy
megvédik a befektetőt a kellemetlen devizahatásoktól.
Japánban például a Nikkei 225 index nagyjából 25 százalékot emelkedett a tavaly júliusi mélypontja óta. Ezzel szemben a devizahatásoktól védett WisdomTree Japan Hedged Equity Fund ugyanezen időszakban 35 százalékot erősödött. A hasonló védelemmel nem rendelkező iShares MSCI Japan ETF csupán 10 százalékot tudott izmosodni, köszönhetően a jen dollár ellen vívott nehéz küzdelmének.
Ezzel párhuzamosan van olyan ETF is, amely közvetlenül a dollár index teljesítményén alapul. A PowerShares DB US Dollar Index Bullish Fund teljesítményét az adja, hogy a zöldhasú hogyan változik egy meghatározott devizakosárhoz képest – beleértve a jent és az eurót is. Az elemzés hangsúlyozza azonban, hogy ez messze kockázatmentes.
Ha ugyanis a dollár gyengül, a befektető ugyanúgy elveszítheti a pénzét, mintha a vásárolt részvényének árfolyama csökkenne.
Ha tehát valaki határozottan a dollár erejéhez kötődő befektetéseken gondolkodik – teszi hozzá Reeves – érdemes óvatosan kezelnie az Egyesült Államokon kívüli nemzetközi befektetéseit. Feltehetően ez a legegyszerűbb módszer a legtöbb befektető számára.