Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Teljesen átrendezheti a világkereskedelmi térképet a két legnagyobb exportőre közötti háborúskodás, amelynek első lépése a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP) felmondása.
Donald Trump elnök már első munkanapján beváltotta a kampányban tett ígéretét és kilépett a 12 országot – köztük Japánt, Ausztráliát és Indiát is – tömörítő közös piacból.
Ezt azért lépte meg, hogy az USA a későbbiekben büntetővámot vethessen ki a Távol-Keletről érkező importra, így javíthasson az elsősorban Kínával kialakult katasztrofális kereskedelmi mérlegén.
Ez jelenleg évente 370 milliárd dolláros mínuszt mutat, amelyből szeretne lefaragni az új elnök, hogy tervei szerint új munkahelyeket teremthessen az USA-ban.
A csendes-óceáni szerződés felmondása azonban meglehetősen kockázatosnak ígérkezik, a térség 11 államával kötött szabadkereskedelmi egyezményből való kilépéssel ugyanis Kína, Japán vagy Ausztrália profitálhat.
A Kína ellen irányuló szerződést több mint hét évig készítette elő az Obama-kormányzat, és végül sikerült fontos feltételeket kialkudnia a szövetséges tagállamokkal a vámok eltörlése fejében. A délkelet-ázsiai partnerekkel többek között
a gyerekmunka betiltásáról, a szabadalmi jogok védelméről, a munkahelyek környezetvédelmi és egészségügyi körülményeiről, a mimimumbérekről és a szakszervezetek jogairól is megállapodtak.
A szerződést aláíró államok a világ GDP-jének 40 százalékát adják, és a TPP-től várt kereskedelmi fellendülés egyes számítások szerint 650 ezer munkahelyet teremtett volna az Egyesült Államokban.
Ennek egyik alapja, hogy a vámok eltörlése miatt alacsonyabb lett volna az importtermékek ára, amiből az amerikai gyárak sokat profitálhattak volna, miközben a szabadkereskedelmi övezet legerősebb tagjaként óriási piachoz juthattak volna az amerikai vállalatok.
A TPP felmondásával Kína várhatóan felgyorsítja egy hasonló megállapodásról szóló tárgyalásait a térség 17 államának közösségéből álló szabadkereskedelmi övezetről.
A Kína vezette, már korábban tervezett úgynevezett Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) tagjai lenne több olyan állam, amely az amerikai vezetésű TPP-hez tartozott: ilyen például India, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea, vagyis a most felmondott gazdasági közösség legnagyobb államai. A 2013-tól formálódó „kínai" szabadkereskedelmi övezethez tartozna még Malajzia, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Brunei, Mianmar, Laosz és Thaiföld is.
Elemzők szerint az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus elmérgesedése elkerülhetetlen, mivel a kereskedelmi arányok mára teljesen eltorzultak.
Az USA kivitelének mindössze hét százaléka irányul Kína felé, miközben a behozatalának több mint 18 százaléka érkezik az ázsiai nagyhatalomtól.
A TPP felmondását egyébként beárazták a pénzpiacok, tegnap Ázsiában és a csendes-óceáni térségben túlnyomórészt emelkedtek a vezető tőzsdeindexek, csak Japánban csökkent érdemi mértékben.
Donald Trump, az előző adminisztrációval szemben, kiáll amellett, hogy az értékek helyett elsősorban Amerika érdekeit kell érvényesíteni - mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy eddig az amerikaiak megpróbálták saját értékeiket érvényesíteni a külpolitikában, ha azok nem ellenkeztek az érdekeikkel, Trump szerint viszont nem feladatuk aktívan beleszólni más országok belügyeibe.
Magyarics Tamás hangsúlyozta:
jelzésértékű, hogy Trump első vendége Theresa May brit miniszterelnök lesz,
ugyanis mindkét ország át akarja hangolni multilaterális érdekeit bilaterális kapcsolatokká. Ugyanakkor mindig is a britek álltak a legközelebb Amerikához, ideológiailag és katonailag egyaránt.
Az is érthető, hogy
a következő két vendég az izraeli miniszterelnök és az egyiptomi elnök,
hiszen mindkét állam kulcsország a Közel-Keleten és az amerikai katonai segélyek legfőbb haszonélvezői - mondta.
A szakértő arról is beszélt, hogy amerikaiak milliói nem részesültek a globalizációból, amelynek hatására sok munkahely szűnt meg, főleg a feldolgozóiparban, és főleg ennek köszönheti Trump a megválasztását. Az emberek azt várják, hogy Trump munkahelyeket teremt, holott a globalizációs folyamatok nem fognak megállni, és az amerikai órabérek nem versenyképesek a világban - tette hozzá Magyarics Tamás.
Ausztrália és Új-Zéland már Kínával képzelné el a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt.
Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő tegnap este közölte, hogy a szerződésről már nem sokkal azután egyeztetett új-zélandi és szingapúri kollégájával, hogy Donald Trump felmondta a TPP-t.
Az ausztrál elképzelés szerint nem szabadna veszni hagyni a megállapodást, amelynek az USA nélkül is van értelme. Mint mondta,
az Egyesült Államok kilépése nagy veszteség, de valószínűleg Kína csatlakozna a TPP-hez".
A Reuters tudósítása szerint a kínai külügyminisztérium úgy reagált a hírre, hogy a jelenlegi helyzetben a nyitott, és folyamatos növekedést biztosító együttműködésre van szükség.
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Peking már korábban elindított egy csendes-óceáni államok közötti szabadkereskedelmi kezdeményezést, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget.
Elemzők szerint a TPP "megmaradt" 11 államának képviselői a közeljövőben találkoznak, hogy megvitassák a folytatás mikéntjét.
