Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Idén várhatóan kilenc ország fog olyan értékpapírokat kibocsátani, melyek elősegítik a klímaváltozás elleni küzdelmet – mondta a Bloombergnek Sean Kidney, a Climate Bond Initiative vezérigazgatója. A zöld kötvényekkel olyan kormányzati infrastrukturális projekteteket lehet finanszírozni, melyek például a megújuló energiákhoz, a tiszta közlekedéshez vagy a fenntartható mezőgazdasághoz kapcsolódnak. A jelenség azért is fontos, mert
ezt a területet eddig alapvetően a magánvállalatok és a multilaterális fejlesztési bankok uralták.
Hetekkel azután, hogy Lengyelország 750 millió euró (796 millió dollár) értékben dobott piacra zöld kötvényeket, Franciaország már el is kezdett turnézni a saját verziójával, melynek mérete a hivatalos források szerint legalább 2,5 milliárd eurós (2,7 milliárd dollár) lesz. Nigéria lehet a harmadik a sorban, ahogy az ország várhatóan márciusban bocsátja ki saját fizetőeszközében (naira) a kötvényeket.
A fokozódó aktivitásnak köszönhetően idén a kormányzatok biztosíthatják a zöld kötvénytenderek 10 százalékát. A Bloomberg New Energy Finance szerint
a piac egésze idén a tavalyi 90 milliárd nagyjából harmadával, 123 milliárd dollárosra bővülhet.
A bővülés ütemét jól mutatja, hogy az előző évben a piac úgy nőtt több mint 90 milliárdosra, hogy 2015-ben még az 50 milliárdos szintet sem érte el.
A globális kötvénypiac egyébként a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) tavalyi második negyedéves adatai alapján 44,5 ezer milliárd dolláros volt, melynek 48 százalékát adták az állampapírok, míg 39 százalékot a pénzügyi, 13 százalékot pedig a nem pénzügyi cégek papírjai adták.
A zöld befektetések piaca ráadásul jelentősen fejlődésen megy keresztül, köszönhetően a 2015 végi párizsi egyezmények (COP21). A befektetők ugyanis immáron sokkal nagyobb figyelemmel követik a környezeti fenntarthatóságot a tőkéjük elhelyezésekor – hangsúlyozta a PIMCO Europe londoni menedzsere, Alex Struc. A COP21 megteremtette a keretet ahhoz, hogy a magántőke összekapcsolódjon a formális állami elkötelezettséggel, aminek
eredményeképpen egyértelműen látható az ilyen termékek iránti kereslet növekedése
– tette hozzá Struc.
Mindazonáltal a téma széles körben viták és párbeszédek tárgyát képezi. Különösen azt követően, hogy az elmúlt időszakban voltak problémák azzal, hogy a cégek olyan vállalakozások támogatására használták föl ezeket a forrásokat, melyeket a környezetvédelmi szakemberek nem tartottak elég zöldnek.
A közeljövő egyik legizgalmasabb zöld ügye lesz, ha a kínai kormány is elkezd ilyen kötvényeket kibocsátani. A központi kormányzat ugyanis már jelezte a szándékát, és Kidney szerint ha ez bekövetkezik, akkor igazán nagy dobásra kell felkészülni. Különösen úgy, hogy az HSBC szerint
tavaly a kínai vállalatok adták el a legtöbb zöld kötvényt, összesen 33,6 milliárd dollár értékben.
Kedden pedig Hszi Csin-ping kínai elnök arra szólította föl Donald Trumpot, hogy tartsa magát a párizsi egyezményhez, hangsúlyozva, hogy a kínai zöld befektetések már megtérültek.
