A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy-konferenciát, a kiemelkedő, magyar származású európai közgazdász, az "euró atyja emlékére".
A tanácskozás elején Matolcsy György kérésére a konferencia résztvevői néma felállással emlékeztek meg az olaszországi busztragédia áldozatairól.
A konferencián részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, a jegybank alelnökei, vezetői, Európa és a világ neves közgazdászai.
A konferencián átadták a tanácskozás hagyományaihoz kapcsolódó díjakat. A Popovics-díjat idén Virág Barnabásnak, a jegybank ügyvezető igazgatójának adták. A Lámfalussy díjat Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója kapta.
Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait - mondta a konferencián Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója.
Hozzátette, szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók jelenleg nagyon eltérnek. Hangsúlyozta, a nemzeti kormányok, és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiányával és az alacsony növekedésével.
Úgy vélte,
nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának.
Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn - mondta.
Az Európai Uniónak napirendre kell tűzni a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban - mondta Jacques de Larosiere.
Elismerte, hogy ebben sok a buktató, de sok a biztonsági feszültség, és egyre nagyobb külső erők jelennek meg. Az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, Európa nem maradhat a partvonalon.
Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén is - tette hozzá. Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tudna határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában.
Ez nem kvótákat és hasonló intézkedéseket jelent, bár egyes országoknak, mint Németország, ezt biztosítani lehetne, ahol alacsony a reprodukciós ráta.
Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie
- vélekedett.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint mióta nincs "ellenzékben" a Magyar Nemzeti Bank (MNB), azóta látványos a gazdasági fejlődés. Amikor a jegybank "ellenzékben" volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen - fogalmazott Orbán Viktor.
Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés - mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök nagy változásként értékelte az új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentését, amely szerint
minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre.
A kormányfő a budapesti Lámfalussy-konferencián úgy vélekedett, hogy ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el. Értékelése szerint ez a kijelentés Trumptól azt jelenti, hogy bilaterális korszak köszöntött be.
"Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság, nagy ajándék" - kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor.
Szerinte a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is.
A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi - mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.
A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy
Magyarország regionális központtá váljon
. Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.
Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány "nagyszerű jövőképét", hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja - jegyezte meg az elnök.