Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A korábbi hírekkel ellentétben januártól is a gyártók határozzák meg a dohánytermékek árát, de az aktuális fogyasztói árakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közli. Az árak minden hétfőn és csütörtökön változhatnak, a változásokat előző nap délig kell közzétenni a NAV honlapján.
Az összegeket a ND Nemzeti Dohány Nonprofit Zrt. feltölti a dohányboltok készletnyilvántartó rendszerébe, innen fogja tudni a trafikos, hogy aznap éppen mennyibe kerül a cigaretta.
A rugalmas árképzéshez az is kellett, hogy az eddig használt – a cigaretta árát is tartalmazó – adójegy helyett sima zárjegy kerüljön a dobozokra. Ezeken, akárcsak a szeszes italokon, nincs rajta az ár. A dohányosok akár már a napokban találkozhatnak az új, zárjegyes cigarettákkal, de áprilisig még a régi szabályok szerint legyártott termékek is eladhatók.
Úgy tudjuk, az új rendszer bevezetését a dohánygyártók egységesen támogatták, mivel
így könnyebben tudnak reagálni a versenytársak árpolitikájának változásaira.
Eddig ugyanis már akkor meg kellett mondaniuk egy termék árát, amikor a Pénzjegynyomdánál megrendelték az adójegyek legyártását, hiszen a címkén a fogyasztói ár is szerepelt. Az adójegyek birtokában következhetett a cigaretták gyártása, majd a piacra dobása.
Előfordulhatott, hogy eközben a konkurencia alacsonyabb áron kezdte árusítani a termékét, így a normál árú cigaretta a trafikokban ragadt. A lassú gyártási folyamat miatt – különösen, ha külföldön állítják elő a dohányterméket – akár egy-másfél hónap is eltelhetett, mire a cég reagálni tudott az árversenyre.
De ha nem szerepel az összeg a zárjegyen, akár néhány napon belül módosíthatják az árat.
Iparági szereplők az Origónak azt mondták, nem kell attól tartani, hogy ezentúl gyakrabban változnak az árak, nem valószínű, hogy hetente-kéthetente más áron kapják meg a cigarettájukat a dohányosok. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy a gyártók a jövedéki adó emelését több lépcsőben, fokozatosan hárítják át a fogyasztókra.
Persze az előfordulhat, ha egy vállalat – például piacszerzési céllal – olcsóbban adja a termékét, akkor a többiek is lépnek, de annak nem sok értelme lenne, ha heti rendszerességgel ugrálnának az árak.
De nem csak a rugalmas árképzés az egyetlen újdonság a rendszerben. Az is változott, hogy a gyártók mikor fizetik be a jövedéki adót. Eddig ezt akkor kellett megtenniük, amikor az adójegyeket átvették, pontosabban az átvételtől számított meghatározott időn belül. Ezt azért sérelmezték, mert még le sem gyártották a terméket, de már adófizetési kötelezettségük keletkezett.
Ezentúl a dohánygyártók akkor fizetik be a jövedéki adót, amikor a termék elhagyja az adóraktárat
(ez többnyire a gyár vagy a gyár raktára), és szabad forgalomba kerül. Ez a gyakorlatban akkor történik meg, amikor a trafikoknak szállító Országos Dohányboltellátó Kft.-hez kerülnek a termékek. Ilyenkor az aktuális ár szerint fizetik meg az adót, vagyis egy esetleges adóemelés előtt
a dohánygyártók nem tudnak az olcsóbb cigarettából betárazni.
Ez azzal is járhat, hogy a magasabb jövedéki adó hatása hamarabb jelentkezik a költségvetési bevételekben, talán ezért alakulhatott át a rendszer.
Januártól nőtt a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó mértéke, igaz, ez nem függ össze a rugalmas árképzéssel. Cigarettánál ezerdarabonként 16 200 forint és a kiskereskedelmi ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezerdarabonként. A cigaretták átlagára csak 2009 és 2016 között nagyjából a duplájára emelkedett.
Egy átlagos, dobozonként 1070 forintba kerülő cigaretta árának több mint háromnegyedét a jövedéki adó és az áfa teszi ki. A trafikos árrése legfeljebb 13 százalék lehet, így a maradék 10 százalék – azaz mintegy 112 forint – jut az előállításra és a gyártó hasznára.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,15 százaléka a dohányárukból származott 2015-ben. Ez csaknem 561 milliárd forintos eladást jelentett, az ehhez kapcsolódó jövedékiadó-bevétel 324 milliárd volt.
