„Olyan dolgokat teszünk, amelyre sok-sok évtizede nem volt példa az USA történetében” – ígérte Donald Trump a megválasztása után. A gyökeres változást bejelentő Trump úgy fogalmaz, hogy „Amerikát újra naggyá teszi”, és ez alapvető gazdaságpolitikai fordulatot is jelent. Nézzük, mi az, ami már most körvonalazható a programpontjai közül, amelyekkel a gazdasági növekedés ütemét duplájára gyorsítaná, és tíz év alatt 25 millió új munkahelyet hozna létre.
A Szenátus tegnap hallgatta meg Trump pénzügyminiszter-jelöltjét, Steven Mnuchin korábbi Goldman Sachs-bankárt, aki közölte:
Trump egy héttel ezelőtt tett kijelentése, miszerint „a dollár túl erős”, nem hosszú távra vonatkozott, csak a jelenlegi helyzetre.
Mnuchin szerint az erős dollár hosszú ideje Amerika érdeke, és ez így marad a jövőben is. A zöldhasú a választások óta öt százalékkal erősödött, főként annak köszönhetően, hogy a pénzpiacok bíznak a kampány idején megígért gazdasági élénkítő csomagban.
A pénzügyminiszter-jelölt mellett Wilbur Ross kereskedelmi miniszterjelölt is az amerikai piacok védelme mellett tette le voksát a szenátusi meghallgatásán. A 79 éves milliárdos az amerikai munkahelyek védelmét helyezte programjának központjába, és
a legfontosabb lépések közé az Észak-atlanti Szabadkereskedelmi Szerződés (NAFTA) felülvizsgálatát sorolta.
A 23 éves megállapodás átírása szerinte azért szükséges, mert jelenleg nem az USA érdekeit képviseli. (Korábban Trump a NAFTA-t egyenesen „tragikusnak” nevezte.) Elsősorban a mexikói–amerikai kereskedelmi viszonylat megváltoztatása lesz az új adminisztráció célja.
A következő pont lehet a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű, 11 országgal 2015-ben megkötött szabadkereskedelmi egyezmény felmondása.
A TPP célja Kína elszigetelése, megvétózása már a kampány során szóba került, és mivel az egyezményt még nem ratifikálták, ebből lehet majd a legkönnyebb kihátrálni.
A BBC értesülései szerint
a dömpingáron az USA-ba érkező kínai termékekre akár 45 százalékos vámot is kivethetnek a jövőben,
Mexikó esetében pedig a tervek között szerepel egy 35 százalékos büntetővám bevezetése. (Erre az új elnök a Mexikóban építkező autógyártó vállalatoknak címzett korábbi Twitter-üzeneteiben is utalt.)
Wilbur Ross kereskedelmi miniszterjelölt a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem kereskedelemellenes, hanem az észszerű – vagyis az amerikai érdekeket szem előtt tartó – kereskedelem híve. Véleménye szerint Kína egyértelműen protekcionista politikát folytat, és a jövőben „az amerikai–kínai kereskedelmi pálya kiegyenlítése” lesz az új adminisztráció célja, mivel fenntarthatatlan, hogy a kínai importvámok sokkal magasabbak az amerikainál.
Trump a társasági adót mérsékelné, a legfelső kulcsot 25 százalékra vinné le, ami az OECD-átlagnak felelne meg.
Mivel az amerikai gyárak külföldre költöztetésében nagy szerepet játszik az otthoni magas, 35 százalékos adókulcs, ezért ettől várja a termelő kapacitás egy részének hazatérését. Az adótörvények módosítását Trump azért tartja szükségesnek, mert jelenleg az USA-ban fizetendő adóalapba az összes olyan profit is beleszámít, amit bárhol a világban megtermeltek és hazahoztak. Mindez nyilvánvalóan nem az amerikai befektetéseket ösztönzi, hanem a profit külföldön tartását, beleértve a külföldi gyárak fejlesztését. A társasági adó mérséklésének első körben a részvényesek lehetnek a haszonélvezői, a munkahelyek számának növekedése hosszabb távú folyamat lehet.
A kampány során részleges adóamnesztiára vonatkozó ígéretek is elhangzottak Trumptól,
ennek az intézkedésnek a célja is az amerikai tulajdonú, otthoni termelőkapacitás növelése lenne. 2004-ben, a munkahelyteremtő törvény elfogadása után 362 milliárd dollárt hoztak külföldről az USA-ba amerikai vállalatok az adóamnesztia keretében, mivel ekkor csak 5,25 százalékos adót kellett megfizetniük.
A közép-nyugati államokban található, korábban virágzó ipari termelési központok (például Detroit, Buffalo, Pittsburgh, Chicago) megerősítése is a Trump-program fókuszában áll. Ezek a nagyvárosok 2000-től lakosságuk jelentős részét elvesztették a gyárbezárások miatt,
Detroitban például majdnem 30 százalékkal kevesebben laknak ma, mint az ezredfordulón.
A Rozsdaövezetben élő munkanélküliek Trumptól „varázsütésre” fejlesztéseket várnak, erősen kérdéses azonban, mennyire lehetséges rövid távon látványos eredményeket felmutatni ezekben a régiókban.
The Times: kockázatos, de beválhat a Trump-terv
Az eddigiektől radikálisan eltérő elnöki időszak kezdődik az Egyesült Államokban péntektől, és bár jelentősek a kockázatok, a komoly siker sincs kizárva, ha Donald Trump legalább annyira hallgat tanácsadóira, mint saját ösztöneire – írta pénteki kommentárjában a londoni The Times.
A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi írása szerint Trump számára adott a történelmi lehetőség, hogy rácáfoljon a vele szemben kételyeket megfogalmazókra, és igazi reformernek bizonyuljon.
Trump kevéssé elnöki hangvételű Twitter-üzeneteiben változást ígér Amerikának. Ugyanezt ígérte más nyelvezetet használva nyolc évvel ezelőtt Barack Obama is, ám ez az ígéret a tétovázás, a pártos gyűlölködés és a véres arab tavasz elegyébe fulladt. Trumppal szemben alacsonyabbak a várakozások, de számára biztató, hogy a republikánusok ellenőrzik a Kongresszus mindkét házát – olvasható a cikkben.
A 2008-as válság után hozott szigorú bankfelügyeleti szabályok lazítását helyezte kilátásba Trump, aminek a Wall Street nagyon örülne. Érvelésük szerint a jelenlegi alacsony kamatszint ugyanis nem kedvez a bankok jövedelmezőségének, ezért szükséges a kockázatos befektetéseknek gátat szabó Dodd–Frank-törvény felvizezése.
Bár Barack Obama távozó amerikai elnök egyik legutolsó intézkedése volt a 2014-ben bevezetett oroszellenes szankciócsomag érvényességének meghosszabbítása, Trump a Wall Street Journalnek egy héttel ezelőtt adott interjújában a szankciók lazítását helyezte kilátásba. Ami a szankciók „alapcsomagját” illeti, Trump utalt rá, hogy azokat fokozatosan kész feloldani, amennyiben Moszkva hajlandó bizonyos feltételek teljesítésére.
Kijelentette, hogy „ha Oroszországgal javulnak a kapcsolatok, és Moszkva segítőkészségéről az új adminisztráció részéről ténylegesen meggyőződnek, és a kétoldalú együttműködés haszna kézzelfoghatóvá válik, senkinek nem lesz szüksége a szankciós környezet fenntartására”. Szakértők ezt a hangsúlyváltást egy Oroszországgal megkötendő alkuval kapcsolatos szándék jeleként értékelik.
Tekintettel arra, hogy a Moszkva elleni gazdasági büntetőintézkedéseket korábban elnöki dekrétummal léptették életbe, feloldásukra is hasonló módon kerülhet sor. Tehát ez a lépés már az új elnök döntésének függvénye, és ehhez nem szükséges a Kongresszus támogatása. A szankciók „ideológiai" alapja a Krímben történt orosz beavatkozás volt, ám elemzők szerint erről az új adminisztráció álláspontja még kiforratlan.
Az orosz–amerikai kapcsolatok javítása mellett a brit–amerikai gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére is jó esély mutatkozik. Trump már korábban elmondta, hogy helyesli a brexitet, és elemzők szerint a brit–amerikai kötelékek erősítésével, Nagy-Britannia „leválasztásával” próbálja majd az Európai Uniót mint gazdasági vetélytársat gyengíteni.