Hol, mire lehet pályázni?

Budapest, 2011. augusztus 5. Euró bankjegyeket számol egy pénzváltó alkalmazottja Budapesten. MTI Fotó: Kollányi Péter

Magyarország és a környező országok kis- és középvállalatai nagy várakozással tekintenek a 2017-es uniós pályázati évre. Azonban míg Horvátországot és Magyarországot kiemelkedő pályázási kedv jellemzi, addig Bulgáriában és Romániában mérsékelt a részvételi hajlandóság – állapítja meg a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlítása, amelyben a pályázati hajlandóságot és súlypontokat vizsgálta.

Mivel Magyarországon 2017-ben a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírja a pályázatokat a kormány, és különösen nagy az érdeklődés a hazai kis- és középvállalkozások körében, a tanácsadó cég megvizsgálta, hogy négy régióbeli uniós tagállamban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon milyen tendenciák jellemzik az Európai Uniós pályázatokat.

Itthon minden pályázatot kiírnak még az idén

A négy országban összesen 3332 millió euro pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k, ebből a horvát vállalkozók 122 millió, a románok 221 millió, a bolgárok 627 millió, a magyarok pedig 2362 millió euróra pályázathatnak majd. A magyarországi jelentős eltérést az adja, hogy hazánkban 2017 végéig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országban ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.

Forrás: Goodwill Consulting

A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma. Bulgáriában többek között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot.

Nagy a verseny a forrásokért

Bár Horvátország első hat hónapja EU tagként a 2007-2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a pályázatokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014-2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén.

Magyarországon a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon.

Míg Romániában hatóságilag szabályozva van, és maximum kétszeres (200%) lehet a túljelentkezés, addig Magyarországon négyszeres-ötszörös túljelentkezések is előfordultak a tavaly az előbb említett területeken: így a GINOP-2.1.1-nél 506 százalékos, GINOP-2.1.7-nél 483 százalékos túljelentkezés volt például. Horvátországban azokra a pályázatokra nagy az érdeklődés, ahol magas a társ-finanszírozás. Bulgáriában a versenyképesség és innovációs, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési programok tarolnak - ezeken a területeken néha kétszeres, de négyszeres-ötszörös túljelentkezés is előfordul, ami sokszor azzal jár, hogy egy jól kidolgozott projekt (majdnem maximális pontszámmal) nem kaphat támogatást.

Eltérő hangsúlyok

A Goodwill Consulting Kft. nemzetközi összehasonlításában jól kimutathatóak a környező vizsgált országok pályázási súlypontjainak különbözőségei és hasonlóságai. Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg

• Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig
• Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák,
• Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k,
• Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén.

Érdekes különbség, hogy míg haszongépjármű- és ingatlan vásárlására Magyarországon, Horvátországban és Romániában az EU-s pályázatok nem vagy minimális mértékben adnak lehetőséget, addig Bulgáriában például új munkahelyek teremtése esetén és a vidékfejlesztési program egyes projektjeiben beszerezhető autó, illetve a kkv-k energia hatékonysága kapcsán specifikus járművek (N2 és N3 típus) vásárolhatók. Bulgáriában a vidékfejlesztési program egyes részei lehetőséget teremtenek föld vásárlására, épületek megszerzésére is, de csak a projekt teljes költségének 10 százalékáig.

Összesen 3332 millió euro pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon és Romániában. Itthon idén 2362 millió euróra írnak ki a tervek szerint pályázatot Forrás: MTI/Kollányi Péter

A megújuló energiaforrások támogatásának tekintetében pedig Horvátország a kivétel: míg a többi országban elérhetőek a konkrétan energetikai korszerűsítést támogató felhívások, valamint több kapacitásbővítésre irányuló pályázatban is elszámolhatók energetikai beruházások, addig Horvátországban a 2015-2016-ban jelentkező instabil kormányzás miatt gondok léptek fel az energia szektorban, aminek eredményeképpen nem volt forrás az energetikai projektekre, valamint az energetikai szektor kifizetéseire.

Izgalmas év lesz 2017

„Jól érzékelhető, hogy a vizsgált országok közül az EU-ba leghamarabb belépő Magyarországon jelentős tapasztalat gyűlt össze az uniós pályázatokkal kapcsolatban és itt regisztrálható leginkább akár többszörös túljelentkezés is egy-egy területen, ugyanakkor az EU tagság kezdete nem specifikálja sem a pályázati kedvet – jó példa erre Horvátország –, sem a pályázatok típusát, ezekre sokkal inkább a kormányzás, a helyi igények és kritériumok vannak hatással. A 2014-2020-as ciklus miatt az idei év különösen izgalmas lesz nálunk, de Bulgáriában, Horvátországban és Romániában is várható a pályázók számának emelkedése 2017-ben." – hangsúlyozta Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.