Rekordévet zárhatott a turizmus tavaly – minden eddiginél nagyobb fejlesztések jönnek

Turizmus világnapja sajtótájékoztató. 2016.09.27.

A balatoni strandokon már az idei szezonban kézzelfogható eredménye lesz a tőkeinjekciónak – ezt mondják a szakemberek.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója tájékoztatja a sajtót a 2016-os adatokról Fotó: Mudra László - Origo

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a sajtótájékoztatóján elmondta: 2016 első 10 hónapjának vendégszámai alapján a vendégek és a vendégéjszakák száma is

6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szállásdíjbevételek 10 százalékkal, a szálláshelyek összes bevétele pedig 8 százalékkal növekedett

egy év alatt. Február 10-én lesznek meg a pontos adatok, de a vezérigazgató szerint okkal feltételezhető, hogy a tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti. Ugyanakkor hangsúlyozta: a turizmus nem csupán vendégéjszakákról és a szálláshelyekről szól, fejleszteni kell a kulturális programokat, sportrendezvényeket, a gyógyhelyeket is. A Magyar Turisztikai Ügynökség célja a magyarországi turizmus lehetőségeinek kiaknázása és fejlődési ütemének gyorsítása – ehhez pedig Guller Zoltán szerint a kormány eddig sosem látott méretű támogatással járul hozzá.

Feltételezhető, hogy a tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti Fotó: Mudra László - Origo

Mint elmondta, a kormány kiemelt stratégiai ágazatnak tekinti a turizmust, az ügynökség felállításával pedig létrejött egy hiánypótló szakmai szervezet is; olyan feladatokat is végre tudnak hajtani, amelyekhez eddig külső segítséget kellett igénybe venni. Az ágazat minden részére kiterjedő szakmai tudás, tapasztalat és kreativitás összpontosul a vezérigazgató szerint az ügynökség kezében; azonban az adatoknak csak egy része áll valóban rendelkezésre. Becslések szerint a magát megbízható közösségi piactérként definiáló Airbnb-mozgalom megközelítőleg a külföldi vendégek 20 százalékát egyszerűen kiveszi a rendszerből, azaz pontosan nem is lehet megmondani, mennyi turista hány éjszakát tölt vendégként Magyarországon.

Ma reggel Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, milyen módszerrel tudtak adatokhoz jutni a magyar airbnb-zők jövedelméről; az írországi központban minden olyan tranzakciónak nyoma van, melyet „bevallanak” a szállásadók – azaz elektronikus úton történik a foglalás, vagy maga a bérlés. Az ír hatóságok által megküldött adatok szerint az Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben összesen 6 milliárd forint bevételt szereztek, az adóbevallások azonban ennél jóval kisebb összegről szólnak. Tállai András elmondta: tudják, kik azok, akik a rendszert használják, ismerik a módszereket, és segíteni fognak azoknak, akik valami miatt pont most jöttek rá, hogy korrigálni kellene az esedékes adóbevallásukat. Az államtitkár szerint nem a büntetés a NAV elsődleges célja, ezért a szavai nem fenyegetésként, inkább tanácsként értendőek.

Az ágazat minden részére kiterjedő szakmai tudás, tapasztalat és kreativitás összpontosul a vezérigazgató szerint az ügynökség kezében Fotó: Mudra László - Origo

Guller Zoltán szerint ez a 20 százalékos kisesés brutális szám, ezt valahogyan csökkenteni kell. Megerősítette Tállai András szavait:

pontosan tudják, hogy a belvárosban gyakorlatilag szállodaként üzemelő, az Airbnb-rendszert kiskapuként használó érdekcsoportok hogyan működnek,

de ahhoz, hogy megváltozzon az adófizetési morál, nem Airbnb-kommandókkal kell rajtaütni – főleg nem a vendégeken. Hangsúlyozta, hogy Magyarország – hasonlóan a világ más nagyvárosaihoz – megegyezésre törekszik a szállásadókkal.

Kezdeti lépésnek pedig remek lehetőség az adóbevallások módosítása.

Fontos szakmai változásnak számít az ügynökség szakemberei szerint, hogy az Országgyűlés döntése értelmében a jövőben a turisztikai fejlesztések immáron nem termék-, hanem desztinációalapúak, ennek eredményeként a "szigetszerű" korszerűsítések helyett teljes körű megújulások várhatók. Elhangzott: a kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, a balatoni térség fejlesztésére mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut, Sopron és a Fertő tó környékének megújulására pedig mintegy 60 milliárd forint. A harmadik térségre – Tokaj-Hegyaljára, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre – fordítható összegről még nem született meg a kormányhatározat, ezért pontos számokat még nem tudott mondani a vezérigazgató.

Fontos, hogy a turisztikai fejlesztések immáron nem termék-, hanem desztinációalapúak Fotó: Mudra László - Origo

Guller Zoltán beszámolt arról is, hogy még 2017-ben kezdődik a családbarát turisztikai fejlesztési terv megvalósítása, illetve elkészül Magyarország 20 évre szóló turisztikai stratégiája, elkezdődik például az országmárka megújítása is. Nemsokára kiírnak szálláshelyfejlesztési pályázatokat, amelyek célja, hogy

5 éven belül az ország valamennyi szálláshelye egy kategóriát előrelépjen.

Az adórendszer átalakításával további előnyhöz jutnak majd a vendéglátásban dolgozók, a vezérigazgató reméli, hogy a támogatásból és a kedvezményből adódó pluszbevételt a vállalkozók

a dolgozók bérének növelésére fordítják majd, ezzel ugyanis mindenki jól járna:

megállítható lenne a szezonális munkaerő-vándorlás, és újragondolhatóvá válna a "szezon" fogalma – akár bővített, egész éves tervek szerint üzemelhetnének magas minőségen a hazai szállodák és vendéglátóhelyek.